A gyümölcsös jelenleg kültelek, azaz beépítéséhez beltelekké kell nyilvánítani — írja a szomszédai képviseletével is megbízott Diaconu Tiberiu —, amihez mindenekelőtt a polgármesteri hivatal beleegyezését kell kérni. Ezt 2006 folyamán megtették, és meg is kapták a részleges városrendezési terv (PUZ) megvalósításához szükséges jóváhagyást ,,házakra és gazdasági épületekre". Ezt Diaconu szerint utólag egyoldalúan és törvénytelenül módosította a hivatal — addig azonban (2007. április 10-én) a harmincak megrendelték a reménybeli új negyed tervét egy helybeli cégnél, és saját költségükre beszerezték az ilyen esetben szükséges összes előzetes jóváhagyást. Ezalatt rosszindulatot és időhúzást tapasztaltak a városházán, amely végül — a panaszosok szerint indokolatlanul — megtagadta az elkészült tervek láttamozását, nem kevés bosszúságot és anyagi kárt okozva ezzel az építkezni akaróknak. Akik helyesnek látják, hogy a terv az utcákra és az infrastruktúrára (víz, csatornázás, gáz) is kiterjedjen, azt azonban sokallják, hogy ezt nekik kelljen megvalósítaniuk, hiszen az első engedélyekben erről nem volt szó. Sőt, másutt a városrendezési terveket is az önkormányzat állja, ahogy a törvény megszabja...

A következő lépés az urbanisztikai bizonylat beszerzése lett volna, ezt 2007. április 23-án igényelték, de ezt csak május 31-én, azaz a törvényes harmincnapos határidő lejárta után kapták kézhez, igaz, hogy korábbi, május 11-i keltezéssel. Az elkészült részleges városrendezési tervet június 18-án iktatták, majd három hét múlva, július 11-én ismét benyújtották (közben elvégezték rajta a városháza által kért módosításokat), és 27-én harmadszor is, mert az iratcsomó ,,valahol elkeveredett". Azóta várják rá a választ, hiába. Egy augusztus 29-én kelt értesítés szerint a kérdést szeptember 15-e után tárgyalják, a környezeti hatástanulmány véglegesítése és a szükséges intézményi engedélyek beszerzése után. Miután ezek az engedélyek már megvoltak, a környezeti hatástanulmány pedig a városháza megrendelésére készült — ennek kiadását előbb megtagadták, és csak a per kezdetekor derült ki, hogy a szerződést augusztus 6-án, azaz a már meglévő telepterv véglegesítése után írták alá, holott végig azt követelték, hogy a tervet a tanulmányhoz kell igazítani; ráadásul lakóházakhoz nem is szokás hatástanulmányt kérni, csak gyárakhoz —, a panaszosok ennek ellenére saját költségükön is készíttettek egy hatástanulmányt, természetesen, számukra kedvező eredménnyel. Külön sérelmezik, hogy ugyanakkor a gyümölcsös alsó sarkánál építkező telektulajdonos rendezési tervét jóváhagyta az önkormányzat, nyilván, a polgármester befolyására, aki ,,ugyanazon párt és etnikum tagja" (a Farm utcai gyümölcsös harminc új tulajdonosa közül csak nyolc magyar) — a többieknek pedig azt válaszolták, hogy ezen a városrészen nem adnak ki új építkezési engedélyeket, egyrészt a tyúkfarm által kibocsátott szagok és hulladékok, másrészt a szükséges infrastrukturális beruházások miatt. Diaconu szerint a gyümölcsösben sem szagok, sem hulladékok nincsenek, és ,,ha lennének, sem mérgezőek", illetve egyes telektulajdonosoknak szerződésük van a természetes trágya elterítésére. A vízellátási hálózat pedig a város gondja kellene hogy legyen, és a befolyt adókból, pályázatokból lehetne megvalósítani, ,,még ha románok is fognak ott lakni" a ,,saját telkükön, az Európai Unió egy városában". Mellesleg egy beépített terület több adót is hoz, azaz az egész közösségnek érdeke. És ha nem lesz építkezés, akkor minek a közpénzeket tanulmányokra költeni? — kérdezi a tulajdonosok megbízottja, aki végezetül azt is kifogásolja, hogy a már mondvacsinált indokokkal, a brassói reptérre és az autópályára, illetve a város majdani terelőútjára, sőt, egy lehetséges alagútra hivatkozva utasították el őket. A per egyébként nem a megyében folyik, a telektulajdonosok a helyi befolyásolás elkerülésére áthelyezését kérték.

Az új lakótelep sorsa tehát jelenleg függőben. Albert Álmos polgármester aggasztónak tartja, hogy 2007-ben egyesek etnikai színezetet próbálnak adni az ügynek, de elismeri, hogy ,,volt egy kis dadogás" az engedélyek kibocsátása körül. Ez azonban nem érinti a lényeget: egy település fejlesztésének mikéntjét a helyi tanács és a polgármesteri hivatal dönti el, az önkormányzat szabhatja meg, hova lehet építkezni. A Farm utcai telektulajdonosok mezőgazdasági területet vettek, azaz kültelket (kivéve azt az egy polgárt, aki még belterületen van, azért is kapott építkezési engedélyt), ami ugyan egy részleges városrendezési terv alapján valóban beépíthető lenne (enélkül is születtek már inkább nyaraló-, mint szerszámkamra jellegű építmények), de a különböző új lakónegyedekkel rendkívül rossz a tapasztalata a városvezetésnek, és hát két tyúkfarm és egy hulladéklerakó szomszédságában valóban sok gond adódhat. Sepsiszentgyörgyön a Kolcza-tag infrastruktúrájának megteremtése nagy nehézségekbe ütközik, és a Csíki negyedben jóváhagyott lakótelep építése máris problémákat vet fel, noha el sem kezdődött még. Lehet, hogy a vízellátási és csatornázási hálózat bővítésébe néhány utcát még be tudnak vonni — noha a meglévő utcákban sincs mindenütt ilyen szolgáltatás —, de járdák, közvilágítás is kellene, azaz a város egyelőre még nem képes kulturált körülményeket biztosítani az építkezőknek. Az emberek türelmetlenek, de a per nem megoldás — véli a polgármester, aki ennek ellenére félig-meddig számít arra, hogy a bíróság kötelezi az önkormányzatot olyan engedély kiadására is, ,,aminek még nem jött el az ideje".