„Voltak olyan falusi körzetek, ahol napközben 600, este nyolc és 11 óra között pedig 400 ember szavazott. Fizikai lehetetlenség, hogy fél percnél rövidebb idő alatt adta le mindenki a voksát” – hozta fel példaként. Sok helyütt tucatnyi név mellett szerepelt egyazon aláírás, a mozgóurnát pedig napközben is kiküldték, holott azt a voksolás megkezdése előtt kellett volna igényelni, és az adott körzetben nem regisztráltak ilyen kérést. „Szellemek voksoltak nem létező személyi igazol­vánnyal, olyanok nevében, akik külföldön dolgoznak, vagy akik Afganisztánban teljesítenek katonai szolgálatot. Ha­lottak is voksoltak, és olyanok, akik börtönbüntetésüket töltik más településeken” – sorolta. Morar rámutatott, hogy a korrupcióellenes ügyészség nem a választási csalásokat vizsgálja – ez nem tartozik a hatáskörébe –, hanem azokat az eseteket, amikor a döntéshozók, befolyásukkal visszaélve, csalásra kényszerítették a választási bizottságok tagjait. A főügyész szerint ilyen esetekre utal az is, hogy feltűnően hasonlóak a csalások, vagyis módszeresen csaltak a nép­szavazáson, bizonyos „minták” szerint. Cáfolta azt a kormánypárti vádat, miszerint voksukért hurcolja meg az ügyészség az embereket. A korrupcióellenes ügyészség befolyással való üzérkedés gyanújával bűnvádi eljárást indí­tott az SZDP főtitkára, Liviu Dragnea ellen.

A jogállamiságról tájékozódnak
A jogállamiság és alkotmányosság érvényesülését vizsgálja Romániában a Velencei Bizottság (VB) küldöttsége, amely tegnap elsőként az alkotmánybíróság tagjaival találkozott. A bukaresti taláros testület a nyár folyamán két ízben is panaszt tett a rá nehezedő politikai nyomásra az Európa Tanács alkotmányjogi, konzultatív szakértői testületénél. Traian Băsescu felfüggesztése előtt azért, mert a döntéseikkel elégedetlen kormánypárti politikusok az alkotmánybírák lecserélésével fenyegetőztek, holott elmozdíthatatlanságukat a törvény garantálja, az államfő leváltásáról rendezett népszavazás után pedig azért, mert az SZLSZ a referendum érvényesítésére próbálta rávenni őket. A VB küldöttsége a júniusban eltávolított volt ombudsmannal, Traian Băsescu államfővel, Crin Antonescu volt ideiglenes elnökkel, Mona Pivniceru igazságügy-miniszterrel és a parlamenti pártok képviselőivel is találkozik kétnapos látogatása során, tapasztalatait és ajánlásait októberben teszi közzé.

Volt nyomás, vagy nem volt
Az elmúlt két hónap politikai eseményeinek legfőbb következtetése az, hogy az állami intézmények – az alkotmánybíróság, a főügyészség vagy a korrupcióellenes ügyészség – ellenálltak a politikai nyomásnak, megerősítve, hogy Románia jogállam, jelentette ki Băsescu elnök a Velencei Bizottság küldöttségével való találkozón.  Băsescu kifejtette, hogy a kormány és a parlamenti többség sorozatos visszaéléseket követett el július 3–6. között (az ombudsman leváltásával, sürgősségi rendeletekkel), melyek közül néhányat a többi állami intézménynek, beleértve az alkotmánybíróságot is, később sikerült kijavítania. * A jogállam nem volt veszélyben Romániában az elmúlt hónapokban – állította Victor Ponta kormányfő, aki a képviselőházban találkozott a VB küldöttségével, és rámutatott: a kormány túl akar lépni a jelenlegi politikai válságon, ehhez azonban minden félnek tiszteletben kell tartania a románok demokratikus módon kifejezett akaratát, amely politikai üzenetet hordoz.

Tüntetés a magyar helyekért
Szeptember 12. és 29. között napi nyolcórás tüntetéssorozatot tervez Bukarestben az oktatási minisztérium székháza előtt néhány olyan magyar nemzetiségű felvételiző, akiket a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fizetéses helyeiről való beiratkozásról kizártak. A fiatalokhoz szülők is csatlakoznak. A szervező Ádám Valérián közleménye szerint a MOGYE nem hajlandó a törvény által szavatolt magyar karok létrehozására, és a fizetéses helyekre sem vesznek fel magyar hallgatókat. Az érintettek előbb írásban fordultak a minisztériumhoz, választ azonban nem kaptak, ezért állnak ki az utcára.