KilátóSchengen a határon

2007. december 12., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Az Európai Parlament (EP) november 15-ei plenáris ülése rábólintott, hogy a schengeni övezet december végén újabb tagországokkal bővüljön.

Előtte a tagállamok képviselőit tömörítő munkacsoport egyhangúlag jóváhagyta a csatlakozó országokra kiterjesztett SIS-1 schengeni információs számítógépes rendszer próbaüzemelésének eredményeit. Így a schengeni megállapodásban részt vevő tizenhárom régi és a 2004 májusában csatlakozott új EU-tagállamok között — Ciprus kivételével — december 20-án éjféltől megszűnhet a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és vízi határokon. A belső légi határoknál az ellenőrzések eltörlését — a tavaszi menetrendváltozáshoz igazodva — március 29-étől kell alkalmazni. A végső politikai döntést december elején a bel- és igazságügyi miniszteri tanács hozta meg.

A téli napfordulón, december 21-én tehát arra ébred kilenc uniós ország — köztük Magyarország —, hogy tagja a schengeni övezetnek. Ezzel mind a javak, mind a személyek szabadon áramolhatnak az unió államai között. A csatlakozáshoz képest viszonylag rövid idő alatt lezárult folyamatot látszólag az unió régebbi tagállamai szorgalmazták, hiszen azzal, hogy az 1999-es amszterdami szerződéssel a schengeni vívmányokat beemelték az EU intézményi és jogi kereteibe, az újak a csatlakozással arra is kötelezettséget vállaltak, hogy belépnek az övezetbe. Ám számos régi tagállam, elsősorban Ausztria, Németország, Luxemburg és Hollandia megpróbálta halogatni az eredetileg 2007 elejére, majd 2007 őszére tervezett belső határbontást. Ez elsősorban a külső határok megerősítésétől, illetve a vízumkiadás, az ellenőrzés informatikai rendszereinek a bevezetésétől függött.

A schengeni övezethez csatlakozó államok számára pénzalapot különített el az unió. A Schengen Alapból Magyarországnak például 165 millió euró — a második legtöbb — jutott, amelyhez a kormány további 36 millió euró önrészt biztosít — ez gyakorlatilag az uniós támogatáshoz kapcsolódó áfát jelenti. A Schengen Alap 90 millió eurót a külső határ őrizetének fejlesztésére, 31 milliót a határellenőrzéshez szükséges informatikára, 32 milliót az ország területén belül végrehajtandó mélységi ellenőrzésekhez szükséges járművekre, mobil kommunikációs és informatikai eszközökre, négymilliót a határon átnyúló bűnözés elleni védelem erősítésére, míg nyolcmilliót a program lebonyolításának költségeire fordíthatott. Ezenkívül a szakhatóságok is kaptak pénzt a szükséges eszközök beszerzésére, a nyilvántartási rendszerek korszerűsítésére, valamint a külső — Magyarország esetében a horvát, a szerb, a román és az ukrán — határszakasz átkelőinek megerősítésére.

A ,,mélységi ellenőrzés" a határellenőrzést felváltó belső revíziót jelenti. A határtól nyolcvan kilométeren belül mozgó ellenőrzési pontokat létesítenek, amelyek alaphivatása a forgalom megfigyelése. Emellett szúrópróbaszerűen bárkit ellenőrizhetnek. A schengeni határellenőrzési kódex kimondja, hogy a kontrollnak ez a formája nem lehet azonos a határellenőrzéssel. A magyar hatóságok nem tehetik meg például, hogy az osztrák határtól, mondjuk harminc kilométerre minden román vagy szerb rendszámú gépjárművet feltartóztassanak.

December 21-éig a csatlakozóknak akadálymentesíteniük kell a belső átkelőket, leszerelik a kapukat, sorompókat, eltüntetik a járdaszigeteket. A régi határátkelőknek azonban továbbra is alkalmasnak kell maradniuk arra, hogy bármikor ideiglenesen visszaállíthassák őket. A schengeni egyezmény ugyanis lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetben a tagállam átmeneti ideig — fő szabályként harminc napig — újra működtethesse határellenőrzési rendszerét. Így tett Ausztria is, amely jövő nyáron, a Svájccal együtt rendezett labdarúgó Európa-bajnokság idején újra maga őrzi majd határait, így a magyart is.

A schengeni integrációval megváltoznak a határon túli magyarokra vonatkozó beutazási szabályok is. Az unió, illetve Szerbia és Ukrajna vízumkönnyítési megállapodást kötött, Magyarország és Ukrajna pedig kishatárforgalmi egyezményt is életbe léptetett. Szerbiával is készült volna hasonló egyezmény, de a vajdasági magyarok ezt ellenezték, mert míg az ukrajnai magyarok 90 százaléka a határ mellett lakik, Szerbiá­ban jóval többen élnek a határtól messzebb. (A HVG nyomán)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesznek-e újabb szigorítások a koronavírus-járvány miatt Romániában?








eredmények
szavazatok száma 107
szavazógép
2007-12-12: Pénz, piac, vállalkozás - Czompó János:

Ahol a világszínvonalú nadrág készül (Magánvállalkozás)

Keresztes Zoltán gyárigazgató az avatóünnepségen — öt éve a piacon
Sepsiszentgyörgy határában zöldmezős beruházás révén öt éve működik a Leineweber Ro nadrággyár. A németországi anyavállalat 1888-ban létesült Berlinben családi vállalkozásként.
2007-12-12: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Hírbörze

Helyi beszállítók a nagyáruházaknál
Októberben a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalával közösen felmérte, hogy a betelepedő szuper- és hipermarketek mennyi helyi terméket kínálnak polcaikon itthon és országszerte, legalább ezzel kárpótolva a háromszékieket a versenybe belebicsakló kiskereskedőkért, illetve felpártolva vállalkozásokat, melyek így több munkahely teremtésére lehetnek alkalmasak.