A manapság egyetemre kerülő diákok között sok olyan is akad, aki még életében nem volt távol a szülői háztól, a szülők pedig mindent megtesznek gyermekeik védelmében, soha nem veszik le róluk a szemüket. A honvágyat mindenki ismeri. Ezt a régi érzést azonban egy új jelenség bonyolítja: a szülők új nemzedéke, amelynek tagjai számára a korszerű technológia új lehetőségeket teremt, megpróbál a távolra került gyerekkel „együtt maradni”, folyton telefonál és SMS-eket küldözget neki, szüntelenül igyekszik kapcsolatot fenntartani vele. Jobban aggódik és kevésbé képes kilépni akár csak egy rövid időre is a gyerek életéből, mint ahogy annak idején saját szülei tették.
Három tényező
Sok, szüleitől távol lévő gyerek vagy fiatal, aki egészségügyi ügyeleten jelentkezik, igazából haza szeretne menni. A legtöbb panaszosnak a hasa fáj, de alapvetően honvágyat érez – fedte fel egy orvosi központ gyermekgyógyász orvosa. Az általánosságban mozgó különböző fájdalmak vagy ijedségek egészen másfajta gondot jelezhetnek. A fizikai panaszok mellett a honvágy haragban vagy zavart magatartásban is kifejezésre juthat.
A különböző egyetemekre és táborokba, kórházakba került gyerekek között végzett kutatás szerint három tényező járul hozzá ahhoz, hogy némelyeknél a honvágy súlyosabb, illetve enyhébb formája alakuljon ki.
Az első az illető alkata: van, aki minden új helyzetre komoly aggodalommal reagál.
A második a felhalmozott tapasztalat: azok, akik gyakran voltak távol otthonuktól, még ha kicsik is, jobban alkalmazkodnak a változáshoz, mint azok a náluk idősebb gyerekek, akik először váltak el családjuktól.
A honvágy harmadik kiváltó oka nem ennyire magától értetődő. Maguk a szülők idézhetik elő, amikor hangot adnak a válással kapcsolatos félelmeiknek és kétségeiknek. A jó szándékú, szerető apák és anyák afféle búcsúi, mint „Érezd magad pompásan, el sem tudom képzelni, mit fogok csinálni nélküled”, igazából kétértelműek. Saját kételyeiket kifejezésre juttatva a szülők eleve aggodalmat és rossz érzést keltenek gyermekeikben is.
Elhárító stratégia
Amikor a gyerekek honvágyáról beszélünk, sokszor valójában mi magunk vágyakozunk gyerekeink után. Valójában nekünk is ugyanannyira fáj megválni tőlük, mint nekik tőlünk. Ha valakit szeretünk, mindig fáj a távolléte. A szülők és a gyerekek úgy is felfoghatják a honvágyat, mint a szeretet egyik alkalmi kifejezési formáját. Az elválások időlegesek, úgyhogy az érzések is időlegesek.
És mit tehetnek a szülők azért, hogy felkészítsék gyerekeiket?
Érdemes az elválás előtt beszélni velük a honvágyról és arról, hogy miként kell kezelni ezt az érzést. Gyakorolni kell a különlétet: például el lehet küldeni a gyereket a nagyszülőkhöz úgy, hogy amíg ott van, csak ritkán hívják fel őt, és csak elvétve küldenek neki szöveges üzenetet. Ez a tapasztalat segíthet a gyereknek felkészülni a hosszabb távollétre, és a szülőknek is abban, hogy felmérjék, mikor érdemes először felkeresni a csemetéket.
A szakértők szerint különösen fontos, hogy a szülők ne helyezzenek kilátásba „mentőakciót”. Sohasem szabad azt ígérni a gyereknek, hogy ha a dolgok rosszul alakulnak, idő előtt hazaviszik őt. Továbbá nem árt előre összetákolniuk valamilyen elhárító stratégiát – akár saját maguk számára is. (MTI-Press)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
