Rövid, alig 24 évig tartó életében jótékony cselekedetei mellett emlékezetes csodatétele is hozzájárult ahhoz, hogy IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta.
Mintegy nyolc évszázaddal ezelőtt egy kislányt alig négyévesen, a kor szokása szerint feláldozva a politikai kapcsolatok építéséért, eljegyeztek a türingiai tartománygróf 13 éves fiával. A gyermek — a korabeli leírások szerint — mesés hozománnyal érkezett új otthonába. Alig hatéves, amikor megtudja, hogy anyját itthon megölik, azután meghal a kijelölt vőlegénye, egy évre rá apósa is. Hazajöhetne, ám ez abban a korban nagy szégyennek számítana, ráadásul közben szerelem szövődik az örökössé vált kisebbik fiú és közötte, amelyből boldog házasság lesz, három gyermekkel. Gondozzák a szegényeket, kórházat, templomot alapítanak. Egyszer ellátogatnak Sárospatakra is.
Eisenach mellett épült Wartburg vára, amely az őrgrófság központja volt; Erzsébet apósa, I. Hermann az elődei által felhalmozott gazdagságot — a település kereskedelmi utak találkozási pontján alakult ki — a művészetek pártolására is fordítja. Építkezik, gyönyörű termekkel bővíti a várat, és dalnokversenyeket tart haláláig. Azután IV. Lajost hűbérura, II. Frigyes császár kötelezi arra, hogy felállított sereg élén induljon a kíséretében a Szentföldre, keresztes-hadjáratra. A fiatal férj még hajóra szállta előtt meghal, özvegye nehéz helyzetbe kerül, mert sógora tör a hatalomra. Ezután történt a ,,rózsacsoda", amikor — karján a szegényeknek szánt, kenyereket tartalmazó kosárral útnak indulva — sógora, Henrik megállította és megkérdezte tőle: mi van a kosárban. Erzsébet — tartva attól, hogy megtiltják jótékonykodását — azt válaszolta, hogy rózsákat visz valahová. És amikor Henrik a kosár fedőjét leemelte, valóban csak illatozó rózsákat talált benne, amit a vallástörténészek később úgy magyaráztak: Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazugságban maradjon.
A rokon megmérgezteti Erzsébet fiát, a jogszerű örököst Creuzburg várában, az őrgrófság nyári rezidenciájában, éppen ott, ahol megszületett. Elűzik az özvegyet, aki egy telet a város kocsmárosának disznóóljában kénytelen eltölteni, majd a jóval messzebb épült Marburgban talált menedéket, a német lovagrend ispotályában. Fiatal és nagyon szép lehetett, hiszen II. Frigyes császár feleségül kérte, ám ő nemet mondott. Felvette a ferencesek harmadik rendjének ruháját, lemondott két gyermekéről, hogy hitének és a könyörületességnek éljen. Mindössze 24 éves volt, amikor meghalt. Sírjánál rövid idő alatt száz csodát regisztrálnak, ezért 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta. A tartományi fővárosban, Erfurtban a kihirdetési szertartáson részt vett apja, II. András magyar király is.
A magyarok Árpád-házi Szent Erzsébetként, a németek Türingiai Szent Erzsébetként tisztelik a rövid életében is megpróbáltatásokkal teli sorsú királylányt, akit egész Európa magáénak vall. Németország Türingia és Hessen tartománya egész évben ünnepli az évfordulót. Erfurt operaházában új, modern rendezésben, nemzetközi szereplőgárdával, köztük magyar énekessel játsszák Wagner Tannhäuser című művét, amelynek nőalakját róla mintázta a szerző, Weimarban Liszt Szent Erzsébet legendája című oratóriumát adják elő. A tartomány hatvan településén 72 román kori műemlék tekinthető meg. Július 7. — születése dátuma — és november 19. — Erzsébet neve napja — között nagyszabású kiállítás nyílik Wartburg várában, amelyre 16 országból 500 tárgy érkezik, a legtöbb Magyarországról, Sárospatakról és a Nemzeti Galéria kincseiből. A marburgi kastélyban november 25-ig látogatható ugyancsak Erzsébet koráról bemutató. Eisenachban Erzsébet életéről szóló musicalt játszanak. Mindazokat a helyszíneket, amelyek részt vesznek a jubileumi év eseményeiben, zászló jelzi.
Sárospatak, amely Erzsébet szülőhelyének vallja magát, kapcsolódott az Európai Kulturális Utak rendszerében kialakuló Szent Erzsébet úthoz, amely az emlékhelyeit fogja össze. Ez a város az induló állomás; az idén átadásra kerülő Szent Erzsébet-ház információs irodával és kiállítással várja az érkezőket. Pünkösdkor zarándokok serege előtt mutattak be szentmisét, ereklyés körmenettel és a jövő év pünkösdjén ezt megismétlik. Egerben bronzszobrot állítottak a szentnek, rózsalugas közepén.
Hajós Anna
