A befejezéséhez közeledő választási kampány alatt, ha eddig nem is tudatosult eléggé, most megérthettük, hogy megosztott helyzetünkben – hasonlóan felvidéki, kárpátaljai, délvidéki nemzettársainkhoz – az ország politikai-adminisztratív vezetésében való képviseletünk forog kockán.
A reális helyzet kínálta kilátásokat elemezve s ennélfogva az értelemre, a józan belátásra és nem az érzelemre hivatkozva, felelősségünk tudatában állítjuk: sajnos, nem vagyunk még elég erősek, eléggé szervezettek ahhoz, hogy mindkét képviseletünk jelen lehessen a jövő román parlamentjében. Márpedig annál is inkább szükség van hangunkat hallatni az ország legmagasabb fórumán, hogy regionális elképzeléseinket, autonómiatörekvéseinket megismerjék, s a román nacionalizmus össztüzét csillapítani tudjuk. Belátván az RMDSZ tevékenységének hiányosságait, megreformálásának, fiatalításának feltétlen szükségszerűségét, de azt is, hogy az EMNP még mindig az alakulás, a népszerűség-keresés stádiumában van, s időnkénti tapasztalatlanságát, éretlenségét, bár dicséretes, mindnyájunk által óhajtott, de egyelőre sokszor olyan szólamízű célokkal igyekszik pótolni, melyek kivitelezése még meghaladja erejét, rádöbbenhetünk, hogy nemzetiségi kérdésekben kötelező közös álláspontra helyezkednünk. Addig is: véleményünk szerint Antal Árpád polgármester minapi kijelentésével érett gondolkodásmódról tett tanúbizonyságot. Egy mindnyájunk által hitelesnek ismert, rugalmas, jövőnket féltő egyén szájából meggyőző erővel hallhattuk, mi vár ránk, ha megfelelő előrelátással nem az esélyesebb, tapasztaltabb, a parlamenti „iszapbirkózást” jobban bíró, szakmailag is felkészült jelöltekre adjuk voksunkat.
Tisztelettel kérünk tehát minden választópolgárt, különösen az ifjúságot, hogy felelőssége teljes tudatában vegyen részt a választásokon, s esetleg pillanatnyi meggyőződése ellenére is adja voksát az esélyesebbekre.
CSEREY ZOLTÁN, INCZE SÁNDOR, JÓZSEF ÁLMOS, KERESZTES LÁSZLÓ
