A Béke Hadtest önkénteseinek segítségével négy éve megszervezett karácsonyi kézművesvásárt vándoreseményként képzelték el: előbb a házigazda szerepét önzetlenül vállaló Nagyajta, majd a régió más-más községeinek települései kerültek volna sorra, s látták volna vendégül Erdővidék szorgos kezű asszonyait és fúrni-faragni tudó mesterembereit.
Az első nekibirkózás az ilyen típusú vásárok helyi ismeretlensége ellenére is sikeres lett. Egy évre rá mégsem vállalta más önkormányzat a szervezést, úgyhogy az ajtaiakon „ragadt” a vásár. A negyedik összejövetelt a hét végén mégis Baróton rendezték.
Átvették a stafétát, mert a régióközpont biztosította az ajtaiakat: több embert meg tudnak szólítani, ha a földrajzilag is központnak számító városban verik fel sátraikat hagyományaink őrzői. Igazuk is lett a barótiaknak, hiszen minden előbbinél több kiállító érkezett.
Az árusok zömét a barótiak adták. A fogyatékos fiatalokat foglalkoztató Laura Ház – Philadelphia Angels díszpárnát, karácsonyfadíszt ajánlott megvételre, és adományokat gyűjtött a tevékenységükkel járó feladatok fedezésére, Demeter Zsuzsa apró ékszereket, Demeter Ágnes és Gergő gyertyatartót, karácsonyi díszeket, Sámuel Mária mézeskalácsot kínált, a Gyulai Líviusz Városi Könyvtár minden két lej adományért könyvet adott – nem kapkodtak a leselejtezett, de jó állapotban levő magyar, illetve világirodalomért, de még a ponyváért és krimiért sem –, a tékásoknál viszont az is megtalálta számításait, aki nem szellemi, hanem testi táplálékra vágyott, hiszen disznó- vagy libazsíros kenyeret is lehetett vásárolni.
A Dajka bolt játékszerekkel, a Tortoma könyvkereskedés pedig gyermekeknek szóló könyvekkel érkezett, Barabás István színes cserépben ünnepi hangulatot árasztó díszeket, Benkő Éva szőtteseket, rongyszőnyeget, savanyúságot, befőttet árult, a Józsa Kft. pedig igazán szép gyapjútakaróit mutatta meg, Cristian Blanka és Szakács Kinga asztali díszeket, a Baróti Foglalkoztatási Központ karácsonyi kis díszeket, György Miklós és Rita fonott kosarakat, Szász Irén varrottas kötényt, Csog Júlia és Lídia pedig szőttest és rongyszőnyeget hozott. Kovács Rodica kötött gyermekruhákat, Kádár Mária horgolt karácsonyfadíszeket, Savin Alexandru Stratulat kerti törpéket, díszdobozokat és ékszereket bocsátott az érdeklődők rendelkezésére. A bibarcfalvi Szabó Imrének és Gáspár Jenőnek köszönhetően ínycsiklandó zöldséget, Dávid Ildikóék révén kürtős- és mézeskalácsot, Józsa Vilmának köszönhetően pedig habos rólót lehetett falni, Nagy István erdőfülei méhész vegyes virágmézet, hárs- és havasi mézet hozott, a köpeci Szilágyi Etelka kukoricacsuhéból készített babákkal állított össze bibliai jeleneteket, a miklósvári iskola elemistái karácsonyfadíszt, a vargyasi Vásárhelyi Mihály báránybőrből készült kucsmákat, az olaszteleki Molnár Edit ékszereket és díszeket, Mihaela Bucşa Ágostonfalváról zománcozott ékszereit, a bodosi Józsa József fafaragványait és díszített üvegeit vonultatta fel. A Háromszéki Közösségi Alapítvány munkatársainál süteményt, képeslapot és forró teát lehetett vásárolni. A forralt bor és a tea, illetve a hordókból improvizált kályhák kiváltképp jól fogtak: a hideg nem téblábolásra bátorította a kilátogatókat.
A vásározók örömére Erdővidék kórusai és karácsonyi műsorral készülő gyermekei is bemutatkoztak. Felléptek a speciális képzésben részesülő I–IV. osztályosok, a Laura Ház „gyermekei”, a miklósvári elemisták, a Gyöngyharmat kórus, a Kájoni Consort régizene-együttes, a baróti református egyház Zathureczky Gyula Kórusa, a magyarhermányi református kórus, az olaszteleki Harmónia kórus, a BAKI csoport, a sepsiszentgyörgyi Melodika.
