A kormányfő helyettese jelezte ugyanakkor, hogy az elutasítottak aránya 1,5 százalék alatti. Ezek nagy többsége olyan ember, akiről kiderült, hogy semmilyen, még a környezetében elvárható szinten sem beszél és nem is tanul magyarul, illetve felszólításra sem tett eleget a hiánypótlásnak. Alacsony számban ugyan, de olya­nok is vannak közöttük, akiket köz- vagy nemzetbiztonsági kockázat miatt uta­­sí­tottak el. „Felelősségünk az, hogy ügynökök vagy szélsőséges őrültek ne kapjanak magyar állampolgárságot” – fogalmazott Semjén Zsolt, hozzáfűzve ugyanakkor: az elutasításokat még egyszer áttekintik, hogy senkit ne érjen méltánytalanság.
Mint mondta, a nyugati diaszpórában is egyre nagyobb az érdeklődés az egyszerűsített magyar honosítás iránt. Ezen körön belül pedig talán az erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki származású magyarokat jobban foglalkoztatja a magyar állampolgárság, mint a Magyaror­szágról elszármazottakat – fűzte hozzá a politikus. 2013-ban egyébként hangsúlyozottan fordulnak a nyugati magyarság felé. Ennek két eleme a Julianus- és a Kőrösi Csoma Sándor-program. Előbbi célja az, hogy a diaszpóra magyar szervezetei a magyar állam segítségével összegyűjtsék a tárgyi emlékeket a magyarságról, arról, hogy az adott magyar közösség mennyiben gazdagította az egyetemes magyar kultúrát és a befogadó ország kultúráját. Ezek dokumentálása nagyon fontos, mert sok helyütt az utolsó pillanatban vagyunk – hívta fel a figyelmet a politikus. „A Kőrösi Csoma Sándor-program lényege pedig, hogy megkeressük a kiküldötteink révén a diaszpóra szervezeteit és közösségeit, hogy megerősítsük őket a magyar identitásban és nyelviségben” – ismertette Semjén Zsolt.
Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a 2014-es választások előtt regisztrációs levelet küldenek a külhoni magyar állam­polgároknak. Más megoldást kell azonban találni a regisztrációra azon magyarok esetében, például a Felvidéken vagy Kárpátalján, akiket retorzió érhet magyar állampolgárságuk miatt – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes a Kossuth rá­dió műsorában.