Íme a magyar érmesek: férfi csapat: 1. Magyarország – Barna Viktor, Bellák László, Dávid Lajos, Kelen István, Szabados Miklós –, férfi egyéni: 1. Barna Viktor, 2. Bellák László, 3. Dávid Lajos és Kelen István, férfi páros: 1. Barna Viktor, Szabados Miklós... 3. Bellák László, Glancz Sándor, női egyéni: 1. Mednyánszky Mária, 2. Sipos Anna, női páros: Mednyánszki, Mária, Sipos Anna, 2. Gál Magda, Komá­romi Márta, vegyes páros: 1. Mednyánszky Mária, Szabados Miklós, 2. Sipos Anna, Kelen István, 3. Gál Magda, Barna Viktor és Glancz Sándor, aki a német Carnatz Ingeborggal egy párban szerzett bronzérmet. * Hetvenkilenc évvel ezelőtt ezen a napon ért véget a műkorcsolya Európa-bajnokság, melyen a magyar sportolók mindenféle éremből szereztek egyet-egyet. Aranyérmet nyert a Rotter Emília, Szollás László páros (ebben a számban 4. helyen zárt a Galló Lucy, Dillinger Rezső duó), ezüstérmes: Pataky Dénes férfi egyéniben, bronzérmes: Terták Elemér szintén a férfi egyéniben. * 1910. január 21-én született Budapesten a magyar sportlövészet legnagyobb alakja, Takács Károly. Őrmes­terként szolgált a magyar hadseregben, s mint sportoló a Honvéd Tiszti Sportegylet versenyzőjeként tevékenykedett. 1938-ban baleset érte, egy gránátrobbanás elvitte jobb kézfejét. Takács nem adta fel, megtanult bal kézzel lőni, írni... s rá egy évre a luzerni világbajnokságon az ötalakos gyorspisztoly-csapat tagjaként aranyérmet szerzett. Részt vett a második világháborúban, majd a háborút követően folytatta sportlövő pályafutását. Túl az országos bajnokságokon aratott győzelmein, a nemzetközi porondon is remekül teljesített. 1948-ban, a második londoni olimpián az ötalakos gyorstüzelő pisztolyban világcsúcsot döntve olimpiai bajnok lett, majd ezt a címet négy esztendővel később, a helsinki olimpián megvédte. Részt vett az 1956-os melbourne-i játékokon is, s itt a nyolcadik helyen zárt. Az olimpiák között szerzett még két világbajnoki (1958: hadipisztoly egyéni és csapat) és egy Európa-bajnoki bronzérmet (1955-sportpisztoly, csapat). Alezredesként halt meg 1976. január 5-én Budapesten. Egy csodálatos sportemberrel lett szegényebb a magyar sport.
1911. január 22-én a hatodik női műkorcsolya-világbajnokságon kettős magyar siker született: 1. Kronberger Lili, 2. Méray-Horváth Opika. * 1968 (és nem 1967, ahogy a Román Olimpiai Bizottság átírta Kati születési dátumát, mert a sportolók korához kötődő előírásoknak meg akart felelni) január 22-én született Zágonban a Szabó család harmadik gyermekeként Szabó Katalin. A rendkívül mozgékony kislány Farkas Gizella tornakörében kezdett el tornászni, majd a Brassói Dinamo edzője, Lup Sándor irányította rövid ideig a szerek közötti útját, hogy aztán következzék az Onyesten tevékenykedő Károlyi család, Márta és Béla. A Károlyi család magával vitte Dévára, s az ott beindított tornászcentrumban egyengették útját a tornászvilág csillagos ege felé. Üstökösként be is robbant ebbe az égbe. 1980-ban négyszeres ifjúsági Európa-bajnok, 1982-ben újabb két ifjúsági Európa-bajnokságot nyer, s ezt 1983-ban a felnőttek Európa-bajnokságán szerzett két arannyal, a világbajnokság egy aranyával, három ezüst- és egy bronzérmével megtoldva folytatta útját a csúcsok csúcsa felé, ahová az 1984-es Los Angeles-i olimpián jutott fel. Kati Los Angelesben véghezvitte azt a bravúrt, mely ez idáig csak három tornászlánynak sikerült: egy olimpián négy aranyérmet szerzett (melléje még egy ezüstöt is). Ez a három tornászlány: a szovjet Larissza Latinyina, a magyar Keleti Ágnes, a csehszlovák Vera Caslavska. Szabó Katalin lett a negyedik üstökös a női tornasport egén. Katalin mérlege (olimpián, világ- és Európa-bajnokságokon): 14 arany-, 10 ezüst-, 4 bronzérem, és nem számoltam hozzá a Főiskolás Világbajnokság két aranyérmét. Büszke lehet Zágon, hogy ilyen csodálatos szülötte van! Büszke lehet!
1909. január 23-án kezdődött a IV. női műkorcsolya-világbajnokság, mely meghozta Kronberger Lili második világbajnoki címét. * Tizennyolc évvel ezelőtt hunyt el a szlovákiai Rózsahegyen (ma Ru­zomberok) született Libik György síelő, az 1948-as St. Moritz-i téli olimpia résztvevője (lesiklásban a 77., műlesiklásban sajnos, nem tudta befejezni a versenyt).
1938. január 24-én kezdődött Londonban a XII. asztalitenisz-világbajnokság. Ha nem is tündökölt a magyar gárda, csillogni csak csillogott, hiszen két arany-, két ezüst-, és egy bronzérem került a birtokába. A részletes magyar eredmények: férfi csapat: 1. Magyarország – Barna Viktor, Bellák László, Földi Ernő, Házi Tibor, Soós Ferenc, férfi egyes: ...3. Barna Viktor és Házi Tibor, férfi páros: ...2. Barna Viktor, Bellák László, női páros: 2. Beregi Dóra, Ferenczy Ida, vegyes páros: Bellák László, az angol Woodhead Wendy társaságában. * 1938. január 24-én született Kispesten Török Gyula, becenevén Béka. Tízéves, amikor bokszolni kezd. Egyesületei: Kispesti AC, Kistext, MTK, Tatabányai Bányász, majd újra az MTK. Első nemzetközi sikerét 1959-ben érte el a luzerni Európa-bajnokságon, ahol ezüstérmes lett légsúlyban. Egy évvel később, a római olimpián „színt váltott”, és aranyérmet szerzett. Elindult a tokiói olimpián is, de sajnos, sérülés miatt leléptették. A hatszoros magyar bajnok 1966-ban vonult vissza az aktív sportolásból, de az ökölvívástól nem vált meg, edzősködött az Építők, majd a Csepeli SC szakosztályaiban. 1993-tól egy ideig a magyar ökölvívó-válogatott másodedzőjeként tevékenykedett. * 1911. január 24-én született Füzes­gyarmaton Lázár Gyula, a magyar labdarúgás második „Tanár Ura”. Balfedezetként szédítette a labdát, az ellenfeleit. Technikailag kitűnő, játékintelligenciája felsőfokú, gyorsasága irigylésre méltó – jellemezte személyiségét a korabeli sajtó. Negyvenkilencszer öltötte magára a címeres mezt a Ferencváros kitűnő játékosa, ötszörös bajnoka. 1937-ben meghívták Közép-Európa válogatottjába, amely Amszterdamban 3–1-re legyőzte Nyugat-Európa válogatottját. 1974-ben a Ferencváros örökös bajnokává avatták. 1983-ban hunyt el. * 1972-ben ezen a napon hunyt el Bóbis Gyula birkózó, aki két olimpián képviselte a magyar nemzetet. 1936-ban Berlinben a második fordulóban kiesett, tizenkét évvel később, a második londoni olimpián viszont aranyérmet nyert a szabadfogásúak 87 kg-os súlycsoportjában. Leánya, Ildikó tőrvívóként lett olimpiai ezüstérmes. * Tizenöt évvel ezelőtt lépett ki az élők sorából az ötvenes évek magyar csodafutója, Iharos Sándor, akit 1954-ben megválasztottak a világ legjobb atlétájának. Két olimpián vett részt, 1952-ben nem jutott az 1500 m döntőjébe, 1960-ban pedig 5000 méteren a tizedik, 10 000 méteren a tizenegyedik helyen ért célba. Nem ezen eredményektől volt nagy, hanem az olimpiák előtt és közben futott világrekordjai tették naggyá. Nem vitás, az ’56-os események negatívan hatottak sportpályafutására.
1928. január 25-én kezdődött a II. asztalitenisz-világbajnokság, amely az előzetesen remélt magyar sikersorozattal ért véget. Íme: férfi csapat: 1. Magyarország – Bellák László, Glancz Sándor, Jacobi Roland, Mechlovits Zoltán, Pécsi Dániel, férfi egyes: 1. Mechlovits Zoltán, 2. Bellák László, női egyéni: Mednyánszky Mária, férfi páros: ...3. Bellák László, Glancz Sándor és Jacobi Roland, Mechlovits Zoltán, női páros: 1. Mednyánszky Mária és az osztrák Flamm Fanchette, vegyes páros: 1. Mednyánszky Mária, Mechlovits Zoltán, 2. Pécsi Dániel és a német Metzger Erika. * És még egy január 25-éhez kötődő magyar aranyérem, de ez már 1930-ból, az első páros műkorcsolya Európa-bajnokságról, melyen az Orgonista Olga, Szalay Sándor kettős bajnoki címet szerzett. * Török Mária kézilabdázó 1955. január 25-én született Sepsiszentgyörgyön. Első lépteit a sportvilágban tornászként kezdte, de aztán jött László Zoltán tanár úr, az egykori kézilabdás, és Mari megvált a tornától. Jól tette. Kézilabdás útja a Sportiskolán, az MSC-n, a különböző korosztályok válogatottjain át a nagy válogatottig vezetett. Ifjúsági válogatottként világbajnoki bronzérmes. Hogy nem jutott az olimpiáig, az nem rajta múlott, hanem sokkal inkább az e periódusban a hullámvölgy mélyén evező román kézilabda rovására írandó. A közben torna­tanári diplomát szerzett Török Mária ma Râmnicu Vâlceán él, tanít és edzősködik.
1908. január 26-án fejeződött be a III. műkorcsolya-világbajnokság, melyen a csodálatos Kronberger Lili megszerezte első világbajnoki címét, miután egy évvel korábban bronzérmet nyert. * Százöt éve született Muskát László atléta, az 1924-es párizsi olimpia negyedik helyezett 4x100 méteres magyar váltó – Rózsahegyi, Muskát László, Kurunczy, Gerő – tagja.
1912. január 27-én kezdődött a VII. műkorcsolya-világbajnokság, melynek női számát Méray-Horváth Opika nyerte. Ez volt első világbajnoki címe, ezt követően még kétszer állhatott a dobogó legmagasabb fokára, hogy onnan hallgassa az Isten, áldd meg a magyart nemzeti fohászunkat. * E napon született 1936-ban Vámos Zoltán atléta, Temesvár szülötte, a Bánság­büszkesége. Középtávokon aratta sikereit az itthoni, az országos bajnokságokon és a külföldi versenyeken. 1960-ban részt vett a római olimpián, ahol az 1500 méteres táv döntőjében együtt rajtolt Rózsavölgyi Istvánnal. Zoltán 3:40,8 percet futott, s ezzel az igen előkelő ötödik helyet szerezte meg, Rózsavölgyi bronzérmes lett. Róma után Vámos áttért az akadályfutásra. S jól tette, hiszen a belgrádi Európa-bajnokságon ezüstérmes lett a 3000 méteres akadályfutásban. Balkán-bajnoki aranyéremmel zárta versenyző pályafutását. Visszavo­nulása után Temesváron élt, és itt is hunyt el 2001 tavaszán.
(folytatjuk)