Erdélyi fatemplomok, ácsolt tornyok, székelyföldi és szász vártemplomok világába kalauzol a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből válogatott, mintegy százesztendős rajzokból, festményekből és fényképekből álló, Ácsolt fatornyok – védelmező templomok című kiállítás, melyet szombaton nyitottak meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban.
Házigazdaként Szőcsné Gazda Enikő, a néprajzi részleg vezetője köszöntötte a nagyszámú közönséget. Hangsúlyozta, nem mindennapi kiállítás, mert a budapesti Néprajzi Múzeum első alkalommal állít ki ebben az épületben, s hozzátette, nemsokára még egy vendégkiállítást tekinthetünk meg. Magyarosi Imola művészettörténész megnyitóbeszédében kiemelte, a tárlat keresve sem találhatott volna jobb befogadó közeget, hiszen a Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly által tervezett épülete éppen annak a szemléletnek a jegyeit hordozza magán, amelynek előzményeit itt láthatjuk kiállítva: a múzeum tornya az erdélyi szakrális építészet tornyait idézi, vagy az erődített templomok várfala, amely a múzeum előtti kőfalat ihlette. Az előadó elmondta, a 20. század elején jellegzetesen magyar nemzeti építészeti stílus megteremtésére alkalmazták az archaikus erdélyi építészet formavilágát, ezzel a céllal kutatták és rajzolták Erdély fatemplomait, melyekből ízelítőt kaphatunk. Tárlatvezetést Tasnádi Zsuzsanna, a kiállítás kurátora tartott. Elsőként az egyetlen, nem a néprajzi múzeum gyűjteményében található tárgyat, az Országos Széchényi Könyvtártól a kiállítás időtartamára kölcsönzött, Kós Károly kéziratát mutatta be. Aztán Kós rajzát a türei fatemplomról, melyet végül a bukaresti skanzenben állítottak ki. Majd végigvezetett Hende Vince, Edvi Illés Aladár, Telegdy Árpád, Bokros Ferenc válogatott munkáin. Hosszabban időzött Huszka József pannói előtt, bemutatva a lebontott maksai református templom mennyezetkazettáit, a székelydályai református templom falfestményeit, a székelyderzsi unitárius templomvár ládáinak fedélképét. Aztán a sepsikőröspataki származású Szinte Gábor és fia, Szinte László erdélyi görög katolikus fatemplomai következtek, végül Makoldy József szász erődtemplomainak rajzai. Hazatérése előtt a kiállítást Baróton is bemutatják.