Csaknem háromezer többlakásos épület, 34 kórház és rendelőintézet, valamint körülbelül 360 gyermekintézmény ablakai törtek be a reggeli órákban Cseljabinszk és a környékbeli települések fölött elszáguldó meteorit keltette lökéshullámok miatt. A Moszkvától mintegy 1500 kilométerre keletre fekvő szibériai nagyvárosban öt nagy sportkomplexum is megsérült. Becslések szerint több mint 100 ezer négyzetméternyi ablaküveg sérült meg. A szomszédos Szverdlovszk megyéből szakembereket irányítottak át a károk helyrehozatalára. A milliós lakosú Cseljabinszkban komoly fagyok vannak, éjjel mínusz 22 fokra süllyed a hőmérő higanyszála. A hatóságok és a kormányzat azt ígérte, hogy mindenkit elhelyeznek megfelelő szállásokon, amíg nem költözhetnek vissza lakásaikba.
Egy hírtelevízió beszámolója szerint az igen fényes „tűzgömb” Kazahsztán felől érkezett. A Kazinform kazah hírügynökség jelentése szerint a Cseljabinszki területtel délen határos Kusztanaj megyében észlelték a meteoritot. Kusztanaj város lakói tűz- és füstcsóvát láttak az égen. A ritka természeti jelenség, a meteoritbecsapódás nagy riadalmat keltett a dél-uráli térség lakosságának körében. „Azt hittük, felrobbanunk” – mondták Cseljabinszk lakói az orosz hírtelevízió riporterének.
Az orosz tudományos akadémia szakemberei szerint a meteorit tömege körülbelül 10 tonna volt, hiperszonikus, óránként 54 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 30–50 kilométeres magasságban robbant szét. Egy hírtelevízióban bemutatott felvételek szerint a meteorit keltette lökéshullámok hatalmas robajjal szakították be iskolák, raktárak ablakait, ajtóit. A meteorit egy darabja a Cseljabinszktól nyugatra lévő Csebarkulj településnél egy tóba zuhant, hatalmas léket vágva a jégbe.
Példátlan jelenség
Rendkívül ritka, hogy egy űrből érkező objektumnak áldozatai vannak; s az a „meteoreső”, amely tegnap Oroszországra zúdult, százak sérülését okozva, példátlan az emberiség történetében – jelentette ki egy brit szakértő. „Töröm a fejem, hogy volt-e már a történelemben ilyen esemény, amelyben ennyi ember megsérült egy ilyen tárgytól. Nagyon-nagyon ritka, hogy ilyesminek emberáldozatai vannak” – mondta Robert Massey, a brit Királyi Csillagászati Társaság igazgatóhelyettese.
A kis űrszemetek többnyire elégnek még a földet érés előtt, amint belépnek a légkörbe, fénylő csíkot húzva maguk után, amelyeket láthatunk az esti égbolton. Ám – igen ritkán – vannak olyan nagyobb objektumok, amelyek ellenállnak a légköri súrlódásnak, és az atomszféra alsóbb rétegeiben szétrobbannak, erős lökéshullámot keltve. Pontosan ez történt tegnap reggel az Urál fölött – mondja Massey.
A mostaninál sokkal nagyobb kozmikus kövek – például az az aszteroida, amely 65 millió évvel ezelőtt valószínűleg kipusztította a dinoszauruszokat – is elérhetik a Földet, atombombák ezreinek megfelelő energiát szabadítva fel. Egy ilyen esemény azonban még sokkal ritkább. Robert Masseynek a médiahírek alapján készített becslései szerint az Oroszországban becsapódott kisbolygó alig tízméteres lehetett eredetileg, mielőtt behatolt a légkörbe. – Az, hogy egy ilyen dolog történjék lakott terület fölött, és ennyi kárt okozzon, példátlan – hangsúlyozza a szakértő. – Volt több nagyobb meteorhullás a XX. században, közülük legalább kettő Szibéria fölött, de mivel bolygónk kétharmadát óceánok borítják, az ilyen eseményeket általában nem vesszük észre – mondta.