Az okos – értelmes – tanulók a szülők és a tanárok örömei. Többnyire fegyelmezettek, mindig minden tantárgyból lelkiismeretesen készülnek, és nem lehet semmilyen tanári fortéllyal mulasztáson kapni őket. Ők a tantárgyversenyek résztvevői és győztesei, a szülők engedelmes, jó gyerekei. Intelligensek.
Intelligencia-hányadosuk (IQ) meghaladja az átlagos 100-at, általában 115 és 130 közti értéket érnek el a tesztvizsgálatokon. Felnőttként a megbízható, jól teljesítő középosztály törzsnépességét ők alkotják. Ha az úgynevezett Gauss-népességeloszlást tekintjük, azt állapíthatjuk meg, hogy a lakosság kb. 75 százaléka a szellemi adottságok középszintjén, IQ-ban kifejezve 85–115 között teljesít. Ők a középszer, a civilizált társadalom zöme.
A negatív szélsőség – csakúgy, mint az ellentétes pólus pozitív szélsősége – a társadalom alig 2,14 százalékát teszi ki. Szellemi adottságuk 70 IQ alatti, illetve másik oldalon 130 IQ feletti. Előbbi a társadalom szellemileg visszamaradott rétege, a másik (pozitív) a tehetségeseké. Kiemelkedő adottságokkal és megvalósított képességekkel ennél is kevesebb, alig 0,14 százalék rendelkezik, tovább menve: ezek közül is géniuszok, zsenik annyira ritkán születnek, hogy egymilliós népességről beszélve alig egy személy tekinthető ehhez a kategóriához tartozónak.
Nos, számokat láttunk, de rögtön tegyük hozzá, hogy ez statisztikai átlag, amely éppen a genetikai kiszámíthatatlanság (mutációk) és változékonyság miatt csak tájékozódási érték.
Mi különbözteti meg az okos (értelmes) embert (diákot) a tehetségestől? Alkotókészségnek, kreativitásnak nevezzük azokat a személyiségjegyeket, amelyek ezt az örvendetes pluszt jelentik. A személyiség nyolc jellemzője adja ezt a többletet: eredetiség, problémaérzékenység, a befejezettnek tekintett dolgok újraértelmezése, az alkalmazkodó és ösztönös hajlékonyság, a könnyedség, a kidolgozottság, az értékelő-kritikai gondolkodás. Különös, de mégis úgy van, hogy a magas IQ-érték és a kreativitás között nincs párhuzamosság. Sok esetben a zsenik (pl. Einstein is) a kötelező tanulnivalókat elhanyagolják, akár meg is bukhatnak bizonyos, számukra időpocsékoló tantárgyakból. Általában nonkonformista gondolkodásúak, s ebből eredően a kötelező iskolai fegyelemnek sem vetik alá magukat. Ugyanakkor az átlagos embernél érzékenyebbek, kritikus szemléletük miatt tekintélyrombolóknak tekintik őket, és kiközösítik. Olykor a függetlenségük önző magatartással társul, holott csak magányosak és szenvedélyesen motiváltak, elkötelezettek kutatásuk tárgya iránt. Külsőségek és társadalmi konvenciók számukra terhesek és fölöslegesek. Eszerint is élnek és alkotnak.
Vannak olyan zsenik – elsősorban a zenészek, komponisták –, akik adottságukat (abszolút hallás) száz százalékban őseiktől örökölték, de általában az örökölt adottság 67, míg a környezet alakító, fejlesztő befolyása 33 százalék körüli. Ha a közvetlen ősökről nem is állíthatjuk, hogy kivételes képességűek, ez nem jelent ellentmondást. A mennyiségi halmozódás, a domináns gének váratlan megjelenése közepes adottságú szülőktől is jöhet, és mint számos példa bizonyítja, a kiemelkedő zsenivel újra eltűnhet utódaiban (pl. Petőfi Zoltán esete).
Kérdésem: Tudja-e fia, lánya IQ-ját?
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
