Már február első napjaiban elfogyott a pénzügyi keret, amellyel az állami biztosító támogatja biztosított polgárait, akiktől havonta le is vonják azt a nem csekély összeget. Mégis fizetnem kellett. Krónikus betegségem miatt (pajzsmirigy-elégtelenség) évente két-három alkalommal küldenek a szakorvosok laboratóriumi vizsgálatra, és mivel most már a bennem növekvő kis élet egészségére is vigyáznom kell, még többre van szükség. A családorvos fel is írt egy kivizsgálást, melyen tizenöt mutatót kell ellenőrizni. Az ezt megelőző tapasztalataim miatt megérdeklődtem az árát: 150–200 lej közötti összegről van szó. Körbetelefonáltam az összes sepsiszentgyörgyi laboratóriumot, persze erre is elfogytak már a keretek, esélyem sem volt az ingyenességre. Mindenütt azt mondták, 25-e után kell érdeklődni. 22-e után mindennap kétszer hívogattam körbe a vérvételi központokat, a járóbeteg-gondozónál személyesen érdeklődtem, de ott is ugyanazt a választ kaptam. Február utolsó napján délután az egyik laboratóriumba megérkezett a pénz, és március első napján reggel fél 7-kor megérkeztem a feliratkozásra. Az első betegek említették, hogy már kora reggeltől, 5 órától állnak a bejárat előtt. És másfél órányi sorbaállás után éppen előttem kiáltották ki, hogy elfogyott a keret, ezután csak azok álljanak sorba, akik fizetnek.
Minden más európai országban az áldott állapotban levő hölgyek minden alapellátáshoz tartozó vizsgálata ingyenes. Miért nevezik Romániát európai országnak, ha itt még a biztosítottak számára sem az? Miért kötelező egészségbiztosítást fizetni, ha amúgy is kifizettetik a vérvételi vizsgálatokat? Miért gombolják le az emberről az összes ruhát? Hány bőrt húznak le rólunk? Hová megy az a nem kevés pénz, amelyet havonta lehúznak a fizetésből, nyugdíjból? Kérem az illetékeseket, hogy válaszoljanak, és változtassanak ezen a kínos helyzeten. Rajtam kívül sokan kíváncsiak arra, hogy miért oly siralmas Romániában az egészségügyi helyzet.

DUMITRU BEÁTA KRISZTINA