Hivatalosan el nem ismert morva zászlókat tűztek ki pénteken több mint 750 morvaországi település polgármesteri hivatalára szent Cirill és Metód, a szláv hittérítők napján, a Cseh Köztársaság nemzeti ünnepén. Az akciót, amelynek célja felhívni a lakosság figyelmét Morvaország hagyományaira, kultúrájára és történelmére, 2010-ben szervezték meg először a Morva Nemzeti Közösség és néhány diákszervezet kezdeményezésére. Cirill és Metód Morvaország védőszentje.
„Az akció iránti érdeklődés óriási, és egyre növekszik. A polgármesterektől gyakran halljuk, milyen szép, hogy végre van valami, ami a morvaországi városokat és falvakat függetlenül a politikai nézetektől összeköti” – nyilatkozta a zászlókitűzésekkel kapcsolatban Lenka Holanová, a Morva Nemzeti Közösség egyik vezetője. Kifejtette: míg 2010-ben alig néhány tucat településen tűzték ki a morva zászlót, ma már a morvaországi települések polgármesteri hivatalainak nagyjából egyharmadán leng a sárga-piros sávos és a morva sas képével díszített zászló. A Morvaország fővárosának számító Brünn (Brno) főpolgármesteri hivatalán és a 17 városkerület összes polgármesteri hivatalán is kitűzték a reggeli órákban a morva zászlót.
A zászlókitűzést kezdeményező Morva Nemzeti Közösség célja tartományira változtatni a Cseh Köztársaság jelenlegi kerületi (régiós) közigazgatási-területi berendezkedését, és elérni egy morva parlament létrehozását.
Ezúttal sem váltott ki nagyobb izgalmakat a cseh politikai körökben, illetve a közvéleményben, hogy a hivatalosan el nem ismert morva zászlókat kitűzték a morvaországi települések polgármesteri hivatalaira. Szakmai körökben és a háttérben azonban élénk vita folyik arról, hogy az immár negyedik évébe lépett akció mit is jelent valójában. Többségi vélemény, hogy lényegében a regionalizmus megnyilvánulásáról van szó, amely az utóbbi években megerősödött.
Morvaország nem hivatalos zászlaja egy sárga és egy piros mezőből áll vízszintesen elosztva, közepére pedig a morva-sasos tartományi címert helyezték. Az eredeti morva zászlót – a tartományi címer nélkül – több mint másfél évszázada, 1848-ban a morva tartományi gyűlés fogadta el. Használatát a Csehszlovák Köztársaság 1920-ban betiltotta. Kitűzését a jelenleg érvényes jogszabályok nem rendezik, így nem szabható ki érte semmiféle büntetés. „Miután a sárga-piros zászló ma Prága hivatalos jelképe, ezért hozzáadtuk még a tartományi sast, hogy a két zászló megkülönböztethető legyen” – mondta újságíróknak korábban Vladimír Novotny, a morva szervezet elnöke.
„A Cseh Köztársaság nem ismeri el a tartományi berendezkedést, ezért hivatalos morva zászló sincs” – jelentette ki Milan Repa, a cseh tudományos akadémia brnói történeti intézetének munkatársa. A történész szerint a zászlókitűzés nem törvényes lépés, de a jelenlegi szabályok szerint nem is büntethető. „Nem kizárt, hogy a morva nacionalizmus újjáéledésének vagyunk a tanúi az utóbbi években” – mondta Repa. Állítása szerint a morva zászlót a 19. században elsősorban a német ajkú morvák tartották nagy becsben, míg a cseh ajkúak gyakrabban használták a fehér, piros, kék sávokat tartalmazó klasszikus cseh zászlót.
Morvaország a Cseh Királyság, illetve a Habsburg-uralom idején is önálló tartomány volt. Közigazgatási határait máig elismerik. A volt szocialista Csehszlovákia cseh–szlovák szövetségi állammá alakításakor a hatvanas évek végén volt ugyan javaslat egy cseh–morva–szlovák föderáció felállítására is, de azt Prága és Pozsony is elutasította.
A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején – előbb Csehszlovákiában, majd az önállóvá vált Csehországban – újabb kísérletek történtek Morvaország erőteljesebb megjelenítésére, de a morva pártok nem szereztek jelentősebb támogatást a választásokon. A tízmilliós Cseh Köztársaságban a 2011-es népszámláláskor a morva nemzetiséget több mint 520 ezer ember írta be a kérdőívébe. A tíz évvel korábbi, 2001-es népszámláláskor még csak mintegy 380 ezer.
