Isten ajándéka
Elmondhatjuk, hogy Cófalvától Esztel­nekig a mélyben mindenütt jelentős ásványvíztartalékok lakoznak. Évszázadokkal ezelőtt két szabadabb természetes feltörési pont körül alakult ki két település fortyogója, mellettük később a helyi érdekű falusi fürdők.
Ez a borvíz Isten ajándéka – mondogatták a hatolykai öregek, s nem hitték volna soha, a feredő még valaha megújul. Régen is ismert volt. Akkor a Fortyogó fölé házat építettek, s abban volt minden, kádas fürdő, mofetta és kocsma is. Ott a testet és a lelket is gyógyítani lehetett. Most sincs messze az új fürdőtől a kocsma. A környéken egyébként régóta sok szejkés vizű falusi kút található. Az iskolával szembeni Borvízkúttól hordják ma is a vizet, s azért mondják Isten ajándékának, mert Hatolykán és Petőfalván is úgy tört felszínre a borvíz, nem is kellett érte leásni. Régebbecske a környékről szekerekkel jöttek ide a népek feredni, mert nagy ereje van ennek a víznek. A házaknál kerestek szállást, mert úgy tartották, csak akkor tesz jót a gyógyfürdő, ha legalább két hétig használják. Ritka az ilyen gazdag hely, mint a Mezőföld, hiszen itt a föld teteje is kitűnő, jótermő a talaj, de alatta is kincs rejlik.
Évekkel ezelőtt szereztünk tudomást arról, hogy Fehér Csaba új lakásának pincé­jében is feltört a borvíz, Székelypetőfalván Várhegyi Piroska udvarán is kitűnő borvizet ad a kút. Both László petőfalvi csapata pedig egy helybeli új fúrt kútból, Pete Géza udvaráról vitt szénsavas ásványvizet bemutatásra a Felsőcsernátonban tartott VI. Aquariusra! Petőfalván, de itt is inkább a két világháború között lendült fel a gyógyfürdőzés, amikor létezett még az erős magánvagyon, áldozni tudott a faluközösség fürdőfejlesztésre is.
Tusa Levente polgármester sok évvel ezelőtt beszerezte a hatolykai fürdővízzel kapcsolatos adatokat, vegyi elemzéseket, hogy bizonyítani tudja értékét.
– A fürdőépület összköltsége elérte a 2,6 millió lejt, amiből 900 ezer lej a község pén­ze – nyilatkozta kérésünkre. – Öröm számomra is, hogy a hosszúra nyúlt beindulás véget ért, és a környékbeliek örvendhetnek újra Hatolyka áldásának.
Demeter István, a megyei Aquasic ügy­vezetője megkeresésünkre tájékoztatott: az egyesület felvállalta a tíz káddal és egy szaunával működő gyógyfürdő három mun­kásának (ügyintéző, kazánfűtő, kádmosó-takarító asszony) alkalmazását.
Egy gombnyomásra nem tud teljes kapacitással beindulni egy ilyen egység – bárki tudhatja, ahhoz, hogy megkezdődhessen a szak­szerű gyógykezelés, balneológiai rendelő szükséges, a mofetta működtetéséhez pedig felügyelő személyzet, és a gyógymasszázs-szolgáltatás is a közeljövő feladata lesz. A polgármester elmondta, a fürdővíz melegítésébe az épületre felszerelt napelemek is bese­gí­tenek. A napokban azonban már távolabbi vidékekről, még Magyarországról érkezett vendégek is érdeklődtek Hatolyka-fürdő programja iránt, s persze számosan a települést is kíváncsian látogatják. A minap egy bukaresti román csoport érdeklődött Hatolyka felől, mert számukra hihetetlennek tűnt, hogy a Székelyföldön létezhet egy olyan kimondott ácsművészeti munka, mint a hatolykai harangláb, amely éppen 1668-ban készült! A harangláb 1703-ban öntött harangja időközben meghasadt, de lelkes támogatók hasonmását újraöntették a székelyudvarhelyi Lövétei Lázár Imrével. A hangjában meghibásodott, most éppen 310 éves kis harang új megbízatást teljesít: a műemlék templomban a ministránsok szentmiséken használják kis csengő helyett.
Vendégforgalmi célpont lett Hatolyka? – merül fel bennünk a kérdés, mert valóban akad ott még más látnivaló is az odaérkező számára. A falu határából szórványrégészeti leletek láttak napvilágot, egy római korból származó, díszített csontnyelű kés került a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múze­umba. Kora középkori katolikus temp­lomát a barokk időkben megújították, de megmaradt a késő gótika stílusát őrző kőajtó kerete, mely ma a helyi hősi emlékművet őrzi. Figyelemre méltó azonban egy másik, fából készült mestermunka: a helybeli iskola előtt álló kis székely kapu, amely Kelemen Dénes Gelencén élő tanítómester és nép­művész alkotása 1957-ből.
Hatolyka jeles családja volt a Pótsa. Neves képviselője H. Pótsa József (1836–1903), Háromszék vármegye főispánja, neves köz­életi személyiség, akinek Vargha Mihály szobrászművész születése 135. évfordulóján készített mellszobra (2011) a Kovászna Megyei Tanács előcsarnokában látható. Ma is él Hatolykán a neves Pakó család, amelynek tagjai már Bethlen Gábor fejedelem idejében lustráltak. Pakó János katolikus püspöki titkár, címzetes esperes és kolozsmonostori pap volt. Az idevalósi Pap családból származott Pap András (XIX. sz.) székely­udvarhelyi római katolikus fő­gimnáziumi tanár. Hatolykai gyökerei voltak Mattis-Teutsch János (1884–1960) fes­tő­művésznek, a XX. század eleji avantgárd európai rangú képviselőjének.

Hatolykai hétköznapok
Látogatásunk idején javában arattak a faluban. A hektárhozamokról ugyan még nem született felmérés, de mint mondták: ezért is köszönettel vagyunk az Ég Urának! Hatolyka ugyanis a szentkatolnai római katolikus anya­egyház leányegyházközsége, s amint azt a szentmiséről hazaérkező Opra István katolnai plébános elmondta, a falu népe buzgó hívő.
– Bérmáláskor a püspök úr is elmondta, hogy lelkéhez közel került a hitében nagyon erős hatolykai közösség – folytatta az atya. – Minden misén a híveimnek több mint fele jelen van, és a szentáldozáshoz is sokan járulnak. Nemcsak lelkileg, hanem anyagilag is támogatják az egyházat, ma híveim kilencvenöt százaléka évente ki is fizeti egyházadóját! A nemrég befejezett helybeli ravatalozó költségeinek majdnem felét híveim állották. Lelkes és önzetlen gondnokuk Mátyás Kálmán. Élő, 300 lelket számláló közösség, ahol a tavaly is három gyermeket kereszteltem. Mi lélekben már készülünk a műemlék templom búcsújára, mely Mindenszentek napja körül, október végén esedékes.
A nagy déli kánikulában otthon találtuk Pakó József termelő-magánvállalkozót, mert éppen meghibásodott egyik gépe.
– Két napja kezdtem meg az aratást – tájékoztatott a nagytermelő, akit mi Pityókakirálynak becézünk. – Harminc hektár Arieşan fajtájú őszi búzát kell lefogyatnom, és hat hektár tavaszbúzám most érik. Ha lefogy az őszi, utána még egy jó hetet kell várnom. Úgy becsülöm, 38–40 mázsa lehet az átlag, amivel meg leszek elé­gedve.

Kicserélték a székelypetőfalvi szélkakast
Hatolykát csak a Feketeügy és annak árterülete választja el Petőfalvától, ahol ilyenkor, amikor erősen tűz a Nap, s árnyékba, vízbe kívánkozik a városi ember, javában zajlik már a fürdőélet. Nyírfaliget szaunával címmel harangozta be lapunkban Mózes László 2008 nyarán ennek a helyi érdekű, de egyre jobban keresett kis mezőföldi oázisnak a megnyitóját, amely 1932-ben „született meg elsőként”. A Szülőföld Alapból újították meg lelkes szak­mabéli fiatalok – Albert Zoltán geográfus és Papucs András geológus – igyekezete folytán. A szabadtéri hideg ásványvizes medencék mellett tájba illő faházban szauna is működik, mintegy jelezve, hogy ezeket a hideg, olykor nagyon hideg szénsavas vizű lábáztatókat kis odafigyeléssel a helyi önkormányzatok és a lakosság anyagi ráfordításával igen hatásos vidéki gyógyhelyekké lehetne mindenütt alakítani.
A friss petőfalvi hírek felől Both Lászlótól, a Fortyogó megbízott működ­tetőjétől érdeklődtünk.
– Nálunk javában működik a Fortyogó – mondta. – Főleg Kézdivásárhely vidéke ér­deklődik utána, fiatalok, de idősebbek is. Szépítettünk is, a zabolai önkormányzat vi­rágokat küldött, beültettük az ágyásokba, és jutott belőle a falucska központjába, a felújított hősi emlékmű köré is. Mivel a szauna nagy hőmérsékleten működik, kéményének tetején kiégett a szélkakas. Albert Zoltán újat küldött, és kicseréltük. Nemcsak gyógyhely ez, hanem vendégforgalmi érdekesség is. Augusztus elején megnyílik a zabolai néptánctábor ma­gyarországi vendéggyerekekkel, ide is elhozzuk őket kirándulásra-piknikezésre!