A 112-es egységes sürgősségi telefonszámot megyénkben tavaly több mint 370 000-szer hívták szórakozásból. Ez a hívások 84 százalékát teszi ki, s míg ezek fenntartják a sürgősségi vonalat, a bajba jutott ember számára végtelenségnek tűnhetnek a percek, másodpercek, amíg segítségért folyamodhat.
A szolgáltató abban bízik, ha a múlt héten elfogadott memorandum szerint a kormány lehetővé teszi minden sürgősségi hívás helyének azonosítását, csökkenni fog a telefonbetyárok száma.
Az egységes sürgősségi telefonközpont működéséről, a hamis hívások miatti gondokról, a mentőszolgálat, rendőrség, tűzoltóság és csendőrség kiszállásainak gyakoriságáról és összehangoltságáról Mihai Şovăială ezredest, a Kovászna megyei speciális távközlési szolgálat vezetőjét és Ilie Doru Drelciucot, a 112-es sürgősségi központ irányítóját kérdeztük. Mindketten hangsúlyozták: az egészség, a vagyon és a környezet védelmére szakosodott sürgősségi irányítóközpont akkor láthatja el hatékonyan feladatát, ha a lakosság tudja, mit kell tennie, ha a 112-es telefonszámon kér segítséget. Meg kell mondani, milyen természetű a sürgősség, a szolgálatos eszerint kapcsolja a mentőszolgálat, rendőrség, tűzoltóság vagy csendőrség központját, de előbb megbizonyosodik, hogy indokolt-e a hívás, lejegyzi a telefonáló kilétét, a hívás helyszínét és a szükséges sürgősségi beavatkozás helyét, mindezt két-három másodperc alatt. A kapcsolt központnak számítógépen továbbítja az adatokat, de gyakran ott is mindent újrakérdeznek, legjobb, ha a hívó ismét válaszol, mert ha azzal tölti az időt, hogy bosszankodik, amiért ismétlésre kényszerítik, a beavatkozás szempontjából fontos másodpercek vesznek el. Ha szükséges, mentő, rendőrség és tűzoltóság is kiszáll egy időben ugyanarra a helyre, a központ szolgálatosa felel azért, hogy mindháromnak továbbítsa az adatokat. Nappal két, éjszaka három ügyeletes veszi át a hívásokat a 112-es számon, mindannyian tudnak magyarul, románul és egy idegen nyelven.
Minden típusú hálózatról és mobiltelefonról ingyen hívható a 112-es sürgősségi vonal. A hívó személyazonossága csupán a kártyával működő mobil-, valamint az utcai telefonok esetében nem azonosítható azonnal a központ által, a hívás helyét csak vezetékes telefonokról érkező jelentkezéskor tudják rögzíteni. Ez műszaki hiányosság, ennek kiküszöbölését kérte az Európai Unió Romániától.
A telefonbetyárok között legtöbb a diák — közölték a speciális távközlés szakemberei —, akik leginkább a szünetekben telefonálnak, káromkodnak, zenét játszanak be felelőtlenül, míg valahol valaki segítségre vár. Ezért iskolákban tartanak tájékoztatót a 112-es vonal használatáról, kérik az osztályfőnököket, ők is foglalkozzanak a témával.
2007-ben a háromszéki mentőszolgálatok több mint tizenkétezerszer, a rendőrség tízezerszer és a tűzoltóság hétszázszor szállt ki sürgősségi ellátásra a megye területén. Ötvenhatezer félbehagyott becsengetést jegyeztek, háromszázhetvenezer hamis hívást, és csupán ötvenhétezer esetben volt valós szüksége segítségre a telefonálónak, több mint felearányban csak eligazítást kértek, a többi helyszíni beavatkozást jelentett. Az adatokból kitűnik, szükség van az uniós normákhoz igazított egységes sürgősségi hívószámra, de amíg minden tíz hívásból nyolc és fél felelőtlenségről tanúskodik, nem mondhatjuk, hogy európai szinten tudunk élni az elsősegélynyújtás és esetenként az életmentés lehetőségével.
