A kórház menedzsere mégis optimista, szerinte ez az összetett munkálat nem is haladhat másként, úgy tartja, jó esztendőt zártak. Tö­rök Zsuzsanna egy éve menedzseli a megyei kórházat, nem fél a népszerűtlen intézkedésektől, hosszú távon gondolkodik, és sepsiszentgyörgyiként mindent meg akar tenni, hogy Háromszék legnagyobb kórháza visszanyerje egykori megbecsülését, hírnevét.

Az elmúlt esztendőben folyamatosan tájékoztattuk olvasóinkat az akadozó építkezésről, a tervező és a kivitelező előtt felmerülő buktatókról, a munkálatok leállása miatt elveszett másfél millió lejről, de arról még most sem szólhatunk, hogy mikor tér vissza a rendes kerékvágásba az élet a megyei kórházban. 2007. október 1-jétől sürgősségi státust nyert a kórház, ami egy másfajta felújítást is von maga után, mint amilyen az eredeti tervben szerepel.

— Konkrétan mit jelent ez, és mennyivel hosszabbítja a munkálatok idejét?

— Kétségkívül, a tavalyi év legnagyobb sikere számunkra, hogy az ország másik tizennégy kórházával együtt megkaptuk a sürgősségi rangot, ami azt jelenti, hogy az ennek megfelelő patológiákat meg tudjuk oldani. Tehát a komfort mellett olyan lesz a felszereltségünk, hogy olyan eseteket is el tudunk látni, amelyeket jelenleg nem. Az egészségügyi minisztérium nemzetközi pályázatot írt ki a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, ezt egy osztrák cég nyerte, és hamarosan kiírják a versenytárgyalást a tervezésre. A szaktárca költségvetésében szerepel a szükséges összeg a tizenöt kórház sürgősségi rangra emelésére, azt még nem lehet tudni, ki mennyit kap ebből, mert esetenként változik, hogy milyen az adott kórház jelenlegi állapota, felszereltsége, folyamatban van-e valamilyen munkálat, mi hiányzik a státushoz. Annyi biztos, a sepsiszentgyörgyi kórháznál figyelembe veszik a megkezdett szerkezeti megerősítést, de mivel a felújítás az egész intézményre, annak minden épületére vonatkozik — főépület, belgyógyászat, fertőző, tüdőkórház, pszichiátria —, nagyon sok a tennivaló.

— Nem hivatalos forrásokból úgy értesültünk, hogy tavaly azért akadozott olyan gyakran az építkezés, mert azonkívül, hogy a tervező cég túlvállalta magát, soha nem is volt hivatalos szerződés a kórház és a marosvásárhelyi vállalkozó között, csupán szóbeli megegyezés történt. Mi az igazság?

— Erről szó sincs. A marosvásárhelyi cég licit során nyerte meg a tervezési munkálatot, és természetesen szerződés alapján dolgozik. Van egy olyan része a tervezésnek, amibe helyi szakembereket von be, így a munka felgyorsulhat, és a kommunikáció is könnyebb. Az építkezés akadozását nem tartom kudarcnak, szerintem történt előrelépés, a munkálatok haladnak, igaz, még rengeteg a tennivaló. Ezt a kérdést derűlátóbban kezelem, mint a média általában, hisz ismerem az apró lépéseket. A tervező adott próbák alapján készítette a tervet, az építő egy bizonyos tervre adott kivitelezési ajánlatot, sok minden változott, amikor falakat bontottak. Minden lépést újra kellett tervezni, és amikor a játékszabályok változnak, nem könnyű ehhez alkalmazkodni, határidőket és anyagi vállalásokat betartani. Nem a hibásokat keresem, hanem a megoldást.

— Lesz-e bővítés, vesznek-e fel új orvosokat?

— Ezt még nem tudjuk, a szaktárca koordinálja a fejlesztést. De ami tőlünk függ, a szakterületeket lefedjük szakorvosokkal, lám, tavaly sikerült urológus orvost felvenni. A sürgősségen a legnagyobb az orvoshiány, jelenleg havonta kilenc-tíz ügyeletet végeznek orvosaink, kötelező a sürgősségi ellátásra vonatkozó kompetencia, így akinek ez nincs meg, azt nem vonhatjuk be ebbe a munkába. Jelenleg a sürgősség nem megfelelő helyen működik, de a felszerelés és a sürgősségi laboratórium magas színvonalú. Az onkológián is orvoshiány volt, de visszatért gyermeknevelésről az orvosnő, és szándékunkban áll még szakorvost alkalmazni, hiszen sajnos egyre több az ilyen beteg. A pszichiátrián is kevés a szakember, ennek ellenére idén egy új szolgáltatást indítunk a pszichiátriai kórház alagsorában, amit már felújítottunk, és egyfajta nappali felügyeleti központként fog működni. Legnagyobb sikerünk, hogy megkaptuk a sürgősségi kórház státust, de az is fontos, hogy a biztosítópénztárral kötött szerződésünket teljesítettük. Ez lényeges, mert innen jön a pénz.

Közel hétszáz pácienst kérdeztünk meg, mennyire elégedett a kiszolgálással, a felszereltséggel, az orvosi ellátással, az asszisztensekkel, a válaszokból kedvező kép körvonalazódott kórházunkról, csökkent az elégedetlenek száma. Sok információt kaptunk, amit hasznosítunk, hogy hová kell hatni, hol van elégedetlenség. Sikerként könyvelem el azt is, hogy a járóbeteg-gondozó minden rendelőjében megoldottuk a délutáni rendelést is. Nagy hangsúlyt kell fektetni erre a típusú ellátásra, hogy valóban csak azt kelljen beutalni, akinek problémája másként nem oldható meg.

További pozitívumok: a laboratóriumon és a járóbeteg-gondozón keresztül szerződést kötöttünk a lakosság egészségfelmérő programja lebonyolítására, és nagyon sokan fordulnak hozzánk, ami azt jelenti, hogy bíznak a mi eredményeinkben és a szakemberekben; tavaly tizenöt légkondicionáló gépet szereltünk fel az újszülöttosztályra, műtőkbe, kardiológiára, neurológiára; vásároltunk egy laparoszkópot és egy gasztroszkópot; kaptunk a Rotary Klubtól egy bronchoszkópot; a református egyházon keresztül ágyakat, más bútorokat, szőnyegeket szereztünk be, vásároltunk egy új liftet, amit nemsokára felszerelünk; áramfejlesztőt vettünk, a jelenlegi negyvenéves; kicseréltük a telefonközpontot. Január elsejétől az égetőt bezárták, megvannak az engedélyek a lebontásához. Szerződést kötöttünk a fertőzött hulladék elszállítására, és vásároltunk egy őrlőgépet, amely semlegesíti a hulladék bizonyos részét, és ezzel csökkentjük a szállítási költségeket, hisz más megyébe viszik. A megyei tanácstól kapott pénzből készült el az új mosoda, az épületet átadtuk, saját jövedelemből és támogatók révén megvettük az új mosógépet, új szárítót és vasalókat.

2007-et adósságmentesen zárja a kórház, ezt is a megvalósítások közé sorolom. Az is eredmény, hogy a kilencvenes évek elején megkezdett bodzafordulói építkezés befejeződik, még ebben a hónapban vagy februárra működőképessé válik az új, húszágyas kezelőközpont. Az év folyamán sikerült egy teljes igazgatótanácsot összehozni, versenyvizsgával foglalta el helyét a gazdasági igazgató, az orvosigazgató és az ápolási igazgató, valamint a legtöbb osztályon vizsgával neveztük ki az osztályvezetőket. Minden negyedévben ki tudtuk adni a kétszázalékos prémiumot, reméljük, ez továbbra is ösztönzőleg hat majd, hogy ne legyen nagy az asszisztensek elvándorlása tőlünk, bár ezen igyekszünk változtatni, mert régi szokás idegződött be, hogy mindenkinek egyformán jár, márpedig ez nem így van, érdem szerint kell kifizetni. A hűségpénzt is kiadtuk, ezt a szakszervezet harcolta ki, és ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy itt tudjuk tartani a személyzetet.

Szükségünk van további orvosi eszközökre, mert a technika fejlődik, s nekünk is lépést kell tartanunk vele. A sürgősséget is megfelelő helyre kell költöztetnünk. Szigorítani fogjuk a látogatási idő betartását, mert jelenleg a program ellenére reggeltől estig tart. Hiányzik az informatikai rendszer, ami könnyítené a munkát, s bár sikerült hálózatba összekötni az épületeket, programunk még nincs, az nagyon sokba kerül. A földszinten végre felszereljük a mammográfot. Az év folyamán sok volt az erőszakos behatolás és a lopás a kórház területén, emiatt megfigyelő kamerákat szerelünk fel, ezeket már megvásároltuk. Sok a letörött kagyló, az ellopott csap, vécétető, lefolyó, zuhany, a megrongált ágynemű — ezeket mind helyettesíteni, cserélni kell, sokat költünk ilyesmire, pedig csak vigyázni kellene arra, ami a kórházé.

— Úgy tűnik, nem fél a népszerűtlen intézkedésektől.

— Emlékszem még arra az időre, amikor nagy hírű orvosaink azzal, ahogyan viselkedtek, ahogy gyógyítottak, tekintélyt parancsoltak. Tiszta volt a kórház, ami volt, arra vigyáztak, a betegek elégedettek voltak. Sepsiszentgyörgyi vagyok, él még bennem ez az emlék, és amit teszek, ennek érdekében teszem.