Szerkesztőségünkbe is eljuttatott dokumentumban tiltakozik a Kovászna megyei Frăţia szakszervezet az ebédjegyek rendszerének tervezett megváltoztatása ellen. A Vasile Cătălin Neagovici elnök által jegyzett beadvány a képviselőház szociális és munkaügyi szakbizottságának egyik tervezetére reagál, és kéri, hogy a tizenöt éve jól működő ebédjegyrendszer ne veszítse el eredeti rendeltetését.
A szakszervezet beadványában egy sor érvet hoz fel az ellen, hogy a készülő módosításokkal összekeverjék a kafetéria-rendszer juttatásait az alkalmazottak bérezésével. Ez abban az esetben következik be, ha – amint a tervezetben szerepel – az ebédjegyek ellenértékét bankkártyára utalják. A bizalmi felhívja a figyelmet: félő, hogy a jelenlegi gyakorlat megváltoztatásával, a bankkártya alapú ebédjegy bevezetésével az alkalmazottak támogatását szolgáló juttatás egyszerű bérjellegű kifizetéssé válik, s talán még a fizetéssel is egybemosódik, ami gyakorlatilag az ebédjegy felszámolását jelentené. A beadvány idézi az Európai Unió előírásait (ezeket a nemzeti törvénykezés is átvette), amelyek az úgynevezett elektronikus fizetőeszközökre vonatkoznak. Ezek szerint a korlátozott hálózatban, illetve meghatározott körű termékre/szolgáltatásra érvényes szolgáltatások esetében az elektronikus fizetési eszköz nem alkalmazható. A rendelkezéseket a jegybank álláspontja is megerősíti, miszerint az ebédjegyek nem klasszikus vagy elektronikus fizetőeszközök, így nem tartoznak a bank szabályozási rendszerébe sem.
A szakszervezet támogatja a rendszer korszerűsítését, de ellenzi, hogy az alkalmazottak az ételjegy ellenértékét ugyanazon a bankkártyán kapják, mint a fizetést. Legfeljebb speciális, kimondottan a kafetéria-rendszer juttatásaira szolgáló kártya bevezetését látja elfogadhatónak, azt is úgy, hogy a felhasználónak (a munkavállalónak) választási lehetősége legyen a klasszikus ebéd- és ajándékjegy, illetve az elektronikus kártya között. Ugyanakkor bármilyen változtatás ne érintse a juttatás illeték- és járulékmentességét, és a kártya használatáért kezelési költséget se számoljanak fel.
Az ételjegyrendszer valamennyi országban, ahol alkalmazták, jó eszköze volt a feketemunka és a fekete- gazdaság kifehérítésének, mutatott rá Neagovoci, aki azt is hangsúlyozza, a rendszert elsősorban azért hozták létre, hogy a munkavállalók a jegyek értékére ebédet vagy élelmet vásároljanak. Ezért fontos, hogy olyan, csak erre a célra használható kártyán kapják meg a juttatások ellenértékét, melyről nem lehet készpénzt felvenni.
A Romániában 2001-ben bevezetett ebédjegyrendszer előnyös mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára. Így a béren kívüli juttatás leírható az adóalapból, a munkavállalónak nem kell járulékot fizetnie, jelenleg csupán 16 százalékos jövedelemadóval terhelt (bevezetésekor teljes mértékben adómentes volt). Az ebédjegy minden, a székhelyen vagy telephelyen ledolgozott munkanapra adható, az ajándékjegy elsősorban marketingcélokra, protokollra költhető el, de jeles ünnepekkor legtöbb 150 lej értékben külön juttatásként is adható. Jelenleg Romániában három cég bocsát ki jegyeket.
Bevezetésekor egy ebédjegy értéke 34 ezer lej volt, 2005 első szemeszterére 68 ezer lejre nőtt, a denominálás után hét lejjel indult, jelenleg 9,35 lej.
