Véglegesek már az idei pótérettségi eredményei – Háromszéken a fellebbezések után kissé javult az eredmény, 25,45-ről 27,49 százalékra emelkedett a sikeresen vizsgázók aránya, ez 15-tel több diplomát jelent –, és néhány következtetés máris levonható: az elméleti líceumok nappali tagozatos diákjai nagyobb eséllyel vágtak neki, mint a szakiskolákban, esti tagozaton vagy régebbi évfolyamokon végzett fiatalok. Részletes elemzésre ezután készül a megyei tanfelügyelőség, és mivel a gyenge érettségi átlag legfőbb oka az előző évek mulasztásaiban rejlik, már a nyolcadikosok felkészítését is újragondolják.
Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a minisztérium által meghirdetett országos felmérők mellett megyénkben külön ismétlési programot fognak kidolgozni: hétről hétre átveszik a diákokkal az egész vizsgaanyagot, és havonta íratnak felmérőket. Így minden diák és minden szülő idejében tudni fogja, hogy ki hol tart a felkészüléssel, melyek a gyenge pontok, mit kell erősíteni – és attól kezdve már a gyermeken múlik az eredmény, mert a leckét senki nem fogja helyette megtanulni. A XI. és XII. osztályosok számára félévenként szervez általános próbavizsgáztatást a szaktárca, de helyi tapasztalatokat is hasznosítani próbálnak. E célból a Mihai Viteazul Főgimnázium igazgatónőjét kérik fel módszereik ismertetésére, ott ugyanis az utóbbi három évben 65,5-ről 94,3 százalékra emelkedett a sikeresen érettségizők aránya. Keresztély Irma szerint a Székely Mikó Kollégium is elérhetné ezt a szintet, ha csak a három erős osztályát tartaná meg kilencediktől, és nem ragaszkodna a gyengébb negyedikhez.
A szakiskolák gyenge érettségi teljesítménye azzal is magyarázható, hogy az elméleti líceumok már a rosszul tanuló diákokat is felszippantják, és sokszor csak írni-olvasni tudó kamaszok maradnak a mesterségek mellett, noha egy-egy szakmával jobban lehet boldogulni, mint a sok esetben csak munkanélküliséget jelentő elméleti végzettséggel. Igaz, a társadalom sem segíti a dolgozni akarókat: a kétkezi munkának nincs becsülete, mindenki úr akar lenni, és lehetőleg munka nélkül meggazdagodni – fejtegette a főtanfelügyelő, aki szerint a szemléletváltás sem jön magától, ezért – nyugati mintára – felnőttképzési programot is ki kellene dolgozni Romániában, hogy a szülők nevelésével kezdjék, mert a fiatalokat ők irányítják, és nem mindig jól.