Imre István vezérigazgató bemutatja a központot — ráfér a kivitelre a támogatás
A hét elején avatták a Román Kereskedelemfejlesztő Központ sepsiszentgyörgyi irodáját. A tíz éve létrehozott intézmény elsősorban a hazai termelők és szolgáltatók exportlehetőségeinek növelését szolgálja, a területi hálózat bővítésével pedig a kis- és közepes vállalkozók felé kívánnak nyitni.
Háromszéken erre szükség is van, hiszen nem csak a megye kereskedelmi mérlege negatív (bár maga a forgalom is alacsony, tavaly a hazai kivitel alig 0,67 százaléka származott innen, a behozatal szintén csekély, összesen 248 millió euró, ami a romániai import 0,61 százaléka), hanem az államilag támogatott külföldi kiállításokon való megjelenés is vérszegény, hiszen a tavaly támogatott 665 cégből csupán egy vett részt ilyen programban. Holott a tavaly országos szinten exporttámogatásra és promócióra közel négyezermilliárd régi lejt költöttek.
A területi lefedettség bővítésével az exportlehetőségeket közvetítő hivatal most a kis- és közepes vállalkozókat is el kívánja érni. Természetesen, ha azok igénybe veszik szolgáltatásait. Eddig tizenegy, a sepsiszentgyörgyihez hasonló irodát nyitottak, igaz, csupán nyolc működik, mert a minisztériumi alárendeltségbe tartozó intézmény nem kapott megfelelő székházat. Így az inkubátorházban működő sepsiszentgyörgyi iroda egyetlen alkalmazottja, Aczél Barna irodavezető ellátja a brassói kirendeltséget is. Imre István, a központ vezérigazgatója, az intézmény működését bemutatva arra hívta fel a háromszéki vállalkozók figyelmét, hogy még versenyképes termékeikkel és szolgáltatásaikkal is csak úgy tudnak betörni az uniós piacra, ha igénybe veszik a legmodernebb promóciós lehetőségeket. Erre biztatott egyébként a megnyitón jelen lévő, az átszervezett gazdasági minisztérium kereskedelmi államtitkára is, Winkler Gyula (a tárca pontos neve egyébként Kis- és Közepes Vállalkozások, Kereskedelem, Turisztika és Szabad Foglalkozások Minisztériuma). Az államtitkár szerint az uniós csatlakozás nyomán egészében átvettük az unió gazdaságpolitikáját, s ezáltal több lehetőséghez jutottak, ám keményebb versenyhelyzetbe kerültek a hazai cégek. Az exporttámogatási megoldások is az eddigi kedvezmények rendszere helyett a programorientált támogatási formák irányában változtak, s a cégeknek arra kell törekedniük, hogy minél több, hazai és uniós vissza nem térítendő hitelhez jussanak. Ugyanakkor saját márkanevű, mindenhol versenyképes termék és szolgáltatás nélkül nincs esély arra, hogy kivitelt valósítsanak meg — vélte a miniszter. Egyébként eddig hét hazai támogatási programot nyitottak meg, hamarosan továbbiakat hirdetnek meg, az uniós programok elérhetősége őszre várható.