Amikor megtudtam, hogy a kézdivásárhelyi Sinkovits Stadion területén építkezés kezdődik – egy ezer és egy ötszáz köbméteres kapacitású víztároló épül, és lebontják a házamtól húsz méterre levő, befejezetlen lelátó betonoszlopait –, elmentem a városházára érdeklődni, megtudni, hogy milyen alapon adták oda erre a célra azt a területet, amit annak idején Sinkovits Aurél a város sportoló ifjúságának adományozott. A válasz az volt, hogy mindent magasabb szinten intéznek. Ezért a megyei hivatalokhoz fordultam, hogy számomra is elfogadható indoklást kapjak.
Először is elmentem a megyei építkezési felügyelőséghez: letettem egy kérést, és magyarázatot kértem. Harminc napon belül válaszoltak: a Sinkovits Stadionban munkatelep-lerakat lesz addig, amíg a város területén el nem végzik a vízhálózat bővítési munkálatait. És nincs engedélyezve a víztárolók megépítése. Felkerestem a környezetvédelmi hivatalt is. Nagyon kedvesen fogadtak, és megmutatták azt a dokumentumot, amellyel a városban tervezett fejlesztési munkálatokra területet kértek. Azt is közölték velem, hogy az előző polgármester idején kezdődött el a folyamat, az új föld alatti víztárolókat a régi víztornyok helyére tervezték, de időközben változott a terv, és úgy döntöttek, hogy mégsem bontják le a tornyokat. A Sinkovits Stadionban történő építkezésre a környezetvédelmi hivatal nem adta meg a szükséges engedélyt. A megrendelő, a megyei Közművek Rt. azt válaszolta (írásban) a beadványomra, hogy a víztárolók helyét a helyi tanács döntése alapján jelölték ki, nem ők változtatták meg. Azt is tudomásomra hozták, hogy a munkálatok helyén kihelyezett táblák reklámok, azért nincs rajtuk az építkezési engedély száma.
Semmi kifogásom az ellen, ha a város fejlődik, ha kicserélik a régi vízvezetékeket, és nem vonom kétségbe, hogy új víztárolókra is szükség van, csak azt nem értem, hogy mindezt miért intézték a környéken lakók tájékoztatása nélkül. Ők ugyanis még mindig nem tudják pontosan, hogy mi épül a stadionban a víztárolón kívül. Mivel csupán húsz méterre lakom a tervezett építkezéstől, jogom van tudni, hogy káros hatással lesz-e a környezetemre például a hálózat megvédésére alkalmazott rozsdaellenes technológia. Ezek a modern eljárások hosszú távon nagyon károsak lehetnek az emberi szervezetre. Eddigi károm: amíg lebontották a beton tartóoszlopokat, a házamon mintegy száz darab cserép ment tönkre, és a falak megrepedeztek. Sajnos, a közelben levő tömbház lakói nem nyilatkoznak arról, hogy lakásaikban mi történik, pedig az épületek úgy mozognak, hogy a negyedik emeleten a szekrényből kiesett a pohár.
Az is elszomorító, hogy a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal az egyetlen intézmény, amely harminc napon belül nem válaszolt a beadványomra. A jelek szerint a városházán panaszkodni annyit jelent, mintha beugatnánk egy üres kutyapajtába. Arra kérem a prefektúrát, ellenőrizze az általam jelzetteket, és ne jelentéktelen ügyekkel foglalkozzanak.
Lukács Benedek, Kézdivásárhely