A textilgyár igazgatója elmondta, a négy egykori részlegből kettő működik, a fonodát és a szövödét gazdasági okok miatt le kellett állítani. Egy négyzetméter nyers szövet előállítása ugyanis itthon 47 eurócentbe kerül, míg a Kínából vagy Pakisztánból szállított termékért a gyár udvarába beszállítva 36 centet fizetnek. Így nem csoda, ugyanakkor nagy teher, hogy a nemrég sok pénzért beszerzett, magas technológiájú szövőgépek állnak. Jelenleg mintegy kétmillió euróra szereztek be alapanyagot, így a varrodának és a kikészítő részlegnek nem csak megrendelése, hanem alapanyaga is van bőven. Itt egyébként a legnagyobb gond a munkaerőhiány, ötven varrónőt azonnal tudnának alkalmazni, szakképzettség sem kell hozzá. Ezért volt szükség két kihelyezett műhely létesítésére, a pucioasai és a leordeni-i részlegen száz-száz alkalmazottat foglalkoztatnak, és hamarosan újabb varrodát nyitnak, a helyszínt azonban Isacovici nem árulta el.

A tavaly év végi elbocsátást az igazgató azzal magyarázta, hogy a gazdasági folyamatok miatt nem volt más választásuk: vagy csőd, vagy átszervezés. Eredetileg kétszázötven személyt kívántak elbocsátani, ebből lett száznyolcvanhét, jelenleg négyszáznyolcvan alkalmazottat foglalkoztatnak. Az alacsony fizetéseket cáfolandó, az igazgató egy fizetési lapból olvasta az összegeket: volt, aki egy hónapban 340 lejt vitt haza, de olyan is, aki 1700 lejt. Egyébként minden bérszámolás normához kötött, a minimálbérnél alacsonyabb összegek a részleges munkaidőt tükrözhetik — mondta Isacovici, aki nagy gondnak nevezte a tavasszal menetrendszerűen jelentkező, tíz-tizenkét százalékos betegszabadságot. Érvelése szerint ugyanis a szállítás pontos grafikon szerint történik, a kieső munkaerőt túlórával, tehát pluszköltséggel kell pótolni.

Termékeiket dicsérve az igazgató elmondta, kiváló minőséget állítanak elő, kilencvennyolc százalékban exportra szállítanak, olyan tanúsítványokkal rendelkeznek — például az évente felújítandó Ecotesttel —, melyek nélkül nem lehet megmaradni a piacon. Egyik csúcstermékük a percal nevű vászon, amely ,,gyapotból készült selyem", vékony cérnából rendkívül sűrűn szőtt kelme.

A textilgyár igazgatójától a sajtótájékoztatón azt is megkérdeztük: miért nem fogadta el és adott helyet a tavaly májusban alakult második szakszervezetnek? (Mint lapunkban is megírtuk, a vállalatnál évek óta működő Textil Szabad Szakszervezet mellett — mert többen elégedetlenek voltak munkájával — tizenöt alapító tag újabb szervezetet jegyeztetett be Textil Szakszervezet néven.) Vlastimir Isacovici a két szakszervezet bejegyzésének törvényszéki végzését mutatva leszögezte: míg a Textil Szabad Szakszervezet okiratában szerepel az, hogy az Olt Textilgyár alkalmazottjainak érdekeit védi, addig az új szervezetnél a végzés ezt nem egyértelműsíti. ,,Én nem vagyok jogász, de a szakemberek azt mondják, hogy ez a szakszervezet hivatalosan nem a sepsiszentgyörgyi textilgyár alkalmazottainak érdekvédelmére jött létre" — szögezte le az igazgató.