A hetek és Irán genfi megállapodása még a résztvevőket sem töltötte el osztatlan örömmel. Kanada például meg sem szavazta az ideiglenes egyezményt. Obama elnök, miközben izraeli szövetségeseit igyekszik békíteni, győzelemnek látja a megállapodást, noha még konzervatív amerikai képviselők is túlzásnak tartják lelkesedését.
Mit is oldhatna meg, kérdezik, egy ideiglenes egyezmény? Jeruzsálemben az verte ki a biztosítékot, hogy az amerikaiak Izrael tudta nélkül, még a genfi tárgyalások előtt párbeszédbe kezdtek a fő lator államok egyikének számító Iránnal. Erről még a híres Moszad, a sikereire rátarti izraeli titkosszolgálat sem szerzett tudomást.
Izraelben egyébként amerikai és olasz részvétellel megkezdődött az utóbbi időszak legnagyobb hadgyakorlata, s egyre több szakértő teszi fel a kérdést: mér-e a perzsa atombomba által létében is fenyegetett Izrael megelőző légicsapást a perzsa atomlétesítményekre? Netanjahu miniszterelnök ugyanis történelmi hibának tartja a megállapodást.
A fő kérdés, amiben sikerült megegyezniük, hogy Irán csak öt százalékig dúsíthat uránt. Netanjahu szerint ez azt jelenti, hogy a tárgyaló felek elismerték jogait az urándúsításra, Teherán ígéretet tett arra, hogy megsemmisíti húsz százalékosra duzzasztott s már atombomba előállítására is alkalmas készletét, nem helyez üzembe új centrifugát, és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort is, amely alkalmas lehetett volna plutónium előállítására. Arra is ígéretet kaptak Genfben a tárgyaló felek, hogy a perzsa állam lehetővé teszi a helyszíni ellenőrzést. Netanjahu viszont nem bízik az ígéretekben, Perzsia még soha nem tartotta be egyetlen ígéretét sem, időhúzásra játszanak, az ellenőröket majd megvezetik, mint eddig. Ráadásul a hatok részben feloldották az iráni kőolajexport tilalmát is, s enyhítették a gazdasági és pénzügyi szankciókat.
Netanjahu, mint említettük, történelmi tévedésnek tartja a megállapodást, úgy véli, pontosan az történik, mint Észak-Korea és Pakisztán esetében, s a vége az lesz, hogy Irán előállítja az atombombát, ami óriási fenyegetést jelent, nemcsak a létében veszélyeztetett Izraelre, de az egész világra is. Sokan úgy értelmezik az izraeli kormányfő szavait, hogy már döntött, s bármikor megtörténhet a légicsapás, megsemmisíthetik a perzsa atomlétesítményeket.
Rossz belegondolni mindennek a következményeibe.
