Bizonyos növényeket szobában is lehet nevelni, de figyelni kell a fényviszonyokra, legtöbb fény az ablakoknál és azok közelében van. A kevesebb fényt igénylő petrezselymet, hagymát például beljebb is tarthatjuk, gondozhatjuk.
Termesztésre a kereskedelemben kapható virág- és palántaföldek használhatóak. Ezeket érdemes egyharmad arányban homokkal, kertészeti perlittel keverni a jobb talajszerkezet kialakítása miatt.
Termesztőedényeknek különböző megoldásokat kereshetünk: álló edényként a cserepeket, ládákat, csatornákat használhatjuk fel. Mindenképpen szerezzünk be ezekhez megfelelő alátéttálcát, mert itt nincs lehetőség a nedvesség talajból való felszívására, csak abból a vízből táplálkozhat a növény, amit mi öntünk alá. Jó megoldás nagyobb ládákat beszerezni, és ebben elhelyezni cserepeket. Állóedényt képezhetünk műanyag zsákból, melybe középen kilyukasztott csövet helyezünk a locsolás miatt.  Ezekre oldalt vágjunk különféle zsebeket, így emeletesen, külön szinteken ültethetünk növényeket, például szamócát.
Fekvő edényzet lehet lapos tálca, elfektetett zsák, csatornaelemből készült termesztőedény, de megfelel a fából összeállított, fóliával bélelt ágyás is. Az edényeket elhelyezhetjük az erkély padlóján, falon, korlátra akasztva, polcon vagy virágtartón.
Azt, hogy mit használunk, a rendelkezésünkre álló hely és lehetőség határozza meg.
A vízellátásra fokozott gondot kell fordítani. Inkább többször öntözzünk, a pangó vízréteg elkerülésére és a fertőzések megelőzésére elsősorban a tálcába. Lehet kapni drágább, vízadagolós ládákat, ezeket csak egyszer kell beszerezni, és évekig használhatóak. Helyezhetünk el tartályt, melyből csepegtetőcsövekkel jól adagolható a víz és a folyékony tápoldat.
Támrendszernek földbe szúrt bambuszt, nádat, drótot, fára szerelt rácsot, műanyag növényhálót, zsinórt használhatunk.