NövényvédelemA burgonya karanténbetegségei, 1.

2008. február 12., kedd, Gazdakör

Romániában a burgonyának a következő zárlati betegségei ismertek: bronzfoltosság vírus (TSWV), sztolbur (Potato stolbur mycoplasm), barna baktériumos rothadás (Ralstonia solanacearum), gyűrűs rothadás (Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus) és a burgonyarák (Synchytrium endobioticum).

Megyénkben a zárlati betegségek közül még nem észleltük egyik jelenlétét sem, de a gyűrűs rothadás komoly veszélyt jelent a háromszéki gazdáknak, mert a szomszédos megyékben már több fertőzési gócot is találtak.

A zárlati károsítók elleni védekezési stratégiák közül ma legeredményesebb a megelőzés, a korai felismerés, mert ha a védekezéssel késlekedünk, a kórokozó elterjed, egyre többe kerül a felszámolása, megtelepszik, és tényleges károsítóvá válik. A hatósággal való együttműködés a termelők érdekeit szolgálja. Az időben elrendelt korlátozó intézkedés még csak kis területet érint, kisebb költséggel jár.

A Kovászna Megyei Növény-egészségügyi Hivatal ezúton hívja fel a termelők figyelmét a helyes növény-egészségügyi teendőkre, melyek egy új, nem honos vagy zárlati károsító megjelenésekor szükségesek, ezúton kíván segítséget nyújtani a megjelenéssel várható újabb károsítók korai felismeréséhez.

A gyűrűs rothadás kórokozója a Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus nevű baktérium. A C. michiganensis gazdanövényei közé tartozik a paradicsom, a paprika és a burgonyafélék családjának számos faja. A betegség legfontosabb tünete az egész növényre kiterjedő hervadás. Az első jel az alsó levelek hervadása, majd a hervadás fokozatosan egyre feljebb terjed, végül a növény részben vagy teljesen elszárad. Az edényszövetek megsötétednek, és a fertőződött szárakból sárga nyálka préselhető ki. A szárbél is elszíneződik, és kásás lesz. A levelek hervadását világos csíkok megjelenése kíséri, amelyek a levélnyélből kiindulva lefelé terjednek a száron. Később a csíkok megnyílnak, és üszkösödni kezdenek. Az is előfordulhat, hogy e tünet teljesen elmarad. Másodlagos gyökerek képződhetnek a száron. A gumókon madárszem alakú foltok jelennek meg: sebek, a kiemelkedő, barna színű középső részt fehér gyűrű veszi körül. Ezek a foltok kb. 3―6 mm átmérőjűek. A baktériumok a talajban lévő növénymaradványokban telelnek át, enyhe telű vidékeken vad gazdanövény fajok vagy vadon növő egyedek szolgálhatnak erre. A magas páratartalom elősegíti a fertőzést. A baktériumok csak a növény sérülésein keresztül képesek bejutni a növénybe.

Tóth Kinga, biológus

(folytatjuk)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 242
szavazógép
2008-02-12: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Szélkapuban

Szépül Egerpatak központja
Nem egy olyan helye van Háromszéknek, ahol egy-egy ún. hegyközti vagy éppen erdősávok között fúj-süvít be a téli székely szél, a Nemere. Nos, főleg a klimatológusok ismerik egyfajta szélkapuként a Rétyi szorulatot, mégpedig kettős szélkapuként, mert a Dobolyka-tető és a Sepsimagyarós feletti Cseretető, a Nyír és erdősávja között viharsebességgel ömlik be a hideg keleti szél az alsó-háromszéki medencébe.
2008-02-12: Gazdakör - Incze Péter:

Hizlalási módok, elhelyezés (húsmarhatenyésztés)

A tartási és takarmányozási feltételeinktől függően többféle hizlalási módot különböztetünk meg: intenzív és fél intenzív, extenzív és a felnőtt állatok hizlalása. Intenzív technológiában az energiaszükségletet főleg abraktakarmánnyal biztosítjuk.