Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A szellemi tulajdon

2007. május 30., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A szellemi javak létrehozóinak sajátos jogait jelenti a szellemi tulajdon, amely a legújabb tulajdonforma, csupán ötszáz éves múltja van. Oltalmát műszaki területen a szabadalmak, használati minták, ipari minták, védjegyek stb., míg a tudomány, a művészet világában a szerzői jogok jelentik. (A szerzői jogot elismerő törvény először Angliában 1709-ben született.)

A szellemi tulajdon természetétől fogva nem szorítható államhatárok közé, ebből következően nemzetközi oltalomra van szükség — ez az államok közötti szerződések rendszerével biztosítható. A XIX. század végétől kiépülő rendszer egy nemzetközi szervezet megalakítását igényelte. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) létesítésére vonatkozó egyezményt 1967-ben írták alá Stockholmban, az egyezmény 1970-ben lépett hatályba. A WIPO 1974 óta az ENSZ szakosított szerveként működik.

A szellemi tulajdon világnapja április 26., amelynek megtartását a Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000 októberi ülésszakán határozta el. Először 2001. április 26-án emlékeztek meg róla világszerte, hogy rávilágítsanak a szellemi tulajdon szerepére az egyes országok gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésében, valamint fokozzák a tudatosságot és a tájékozottságot e területen. A világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnap tisztelgés az emberi tudás, a képzelőerő és a kreativitás előtt.

(Sajtóadatbank)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 608
szavazógép
2007-05-30: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Hírbörze

Május 31-én, csütörtökön 18 órától a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Sepsiszentgyörgy, Olt utca 17. szám alatti székházában megtartják az üzletemberek klubjának soros találkozóját.
2007-05-30: Közélet - B. Kovács András:

Függőben maradt erdők

Mielőtt folytatnók erdészeti ankétunkat, kis kitérőt kell tennünk olyan kérdések megválaszolása érdekében, mint például ez: hogyan áll a földreform végrehajtása megyénkben és Székelyföldön? Kiderült ugyanis az eddigiekből, hogy az erdők visszaszolgáltatása, a nagy tulajdonreform még korántsem fejeződött be, mi több, kiadós tételek csak ezután kerülnek át a magánszférába, illetve sok minden függőben maradt, és a holtpontról nehéz kimozdítani. A holtvágányon veszteglés néhány okára világít rá az alábbi interjú, illetve arra is, a helyi földosztó bizottságok, hiába magyar a prefektus, nem dolgoznak kellő módon a megyei bizottság keze alá. Ennek oka pedig szintén kitapintható: a reformnak ebben a harmadik szakaszában, melyet a 2005-ben elfogadott 247-es törvény indított be, helyi szinten az ellenérdekeltség is fellép. A korábbi földtörvények 1991-től errefelé el egészen a 2000-ben megszavazott 1-esig kuszábbnál kuszább helyzetet teremtettek, olyan ellentmondásokat, melyeket feloldani sokaknak a birtokhoz jutottak és az őket képviselők közül nemhogy nincs ínyére, hanem e csoportok és egyének kimondottan a törvény elszabotálásában és kisiklatásában váltak érdekeltté. Aki pedig most juthana végre hozzá örökségéhez, az is egyelőre kivárna, hátha sikerül egy előnytelenebb megoldás helyett olyat találni, mely veszteségeit némileg mérsékli.