Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Függőben maradt erdők

2007. május 30., szerda, Közélet
Mielőtt folytatnók erdészeti ankétunkat, kis kitérőt kell tennünk olyan kérdések megválaszolása érdekében, mint például ez: hogyan áll a földreform végrehajtása megyénkben és Székelyföldön? Kiderült ugyanis az eddigiekből, hogy az erdők visszaszolgáltatása, a nagy tulajdonreform még korántsem fejeződött be, mi több, kiadós tételek csak ezután kerülnek át a magánszférába, illetve sok minden függőben maradt, és a holtpontról nehéz kimozdítani. A holtvágányon veszteglés néhány okára világít rá az alábbi interjú, illetve arra is, a helyi földosztó bizottságok, hiába magyar a prefektus, nem dolgoznak kellő módon a megyei bizottság keze alá. Ennek oka pedig szintén kitapintható: a reformnak ebben a harmadik szakaszában, melyet a 2005-ben elfogadott 247-es törvény indított be, helyi szinten az ellenérdekeltség is fellép. A korábbi földtörvények 1991-től errefelé el egészen a 2000-ben megszavazott 1-esig kuszábbnál kuszább helyzetet teremtettek, olyan ellentmondásokat, melyeket feloldani sokaknak a birtokhoz jutottak és az őket képviselők közül nemhogy nincs ínyére, hanem e csoportok és egyének kimondottan a törvény elszabotálásában és kisiklatásában váltak érdekeltté. Aki pedig most juthana végre hozzá örökségéhez, az is egyelőre kivárna, hátha sikerül egy előnytelenebb megoldás helyett olyat találni, mely veszteségeit némileg mérsékli.
Az út felén innen

Miről van szó?

György Ervin prefektus, megyei bizottsági elnök magyarázatait hallgatjuk meg az alábbiakban, előbb azonban bemutatjuk a jelentést, melynek számadatait saját szemszögéből értelmezi a kormánymegbízott.
prefektus, megyei bizottsági elnök magyarázatait hallgatjuk meg az alábbiakban, előbb azonban bemutatjuk a jelentést, melynek számadatait saját szemszögéből értelmezi a kormánymegbízott.

A kimutatás a központnak készült, és az illetékes ellenőrző szerv több ízben felhasználta, egészen friss adatokat tartalmaz.

Előrebocsátjuk: a hivatalos statisztikai összesítéseket kellő tartózkodással kell kezelni. Mióta saját szemünkkel láttuk, hogyan ugrott fel a korábbi kormánybiztos ,,uralgása" idején a kiadott birtoklevelek száma szédületes sebeséggel pár százalékról kilencvenre, miután az ukáz Bukarestből megérkezett, hogy márpedig a tulajdonjog-átruházást be kell fejezni — uniós nyomásra is, persze —, azóta nagy kételkedéssel veszünk kézbe minden ilyenszerű okmányt. Meg kell jegyeznünk mindazonáltal, az alábbi mintha több hitelt érdemelne.

A 2007. május 10-i keltezésű táblázat a 247-es törvény alkalmazásának stádiumáról szól, e jogszabályról jó tudni, hogy valamennyi előbbi földtörvényt magában foglalja. A 2005/247-es sok részleges, ellentmondásos politikai-szociális meggondolásból felemás megoldást nyújtó korábbi törvény után a teljes visszszolgáltatás igényével készült. Nos, a táblázatból kitűnik, hogy megyei szinten 11,6 ezer új kérvényt nyújtottak be az új jogszabályra hivatkozva, ebből a helyi hatóságok 7,7 ezret oldottak meg, melyekből a megyei bizottság 3290-et talált eddig jogosnak. Az elismert tulajdonjog alapján mind ez ideig 33,6 ezer hektárnyi terület visszaszolgáltatását hagyták jóvá, ennek megoszlása jellemző a másfél évtizedes folyamat mai szakaszára:

2122 hektár mezőgazdasági terület,

28 893 hektár pedig erdő.

Kiemelendő, hogy a szántókkal és más földekkel ellentétben az erdők túlnyomó hányada az eredeti helyén került vissza a magánszférába, azaz kevésbé nyakatekerten: magát a korábbi birtokot adták vissza. 25 293 hektárról van szó a közel 29 000-ből.

A bizottsági áldás persze korántsem elegendő, érdemes hát ide írni azt is, hogy az erdők mindössze kétharmadára történt meg a birtokba helyezés is (18,1 ezer hektár).

Volt-e elutasított kérvény, és hány? Volt, a községi-városi bizottságok 2960 igényt nem ítéltek jogosnak, a megyei bizottság ezek közül 600 esetben elismerte az igény jogilag megalapozott voltát.

Egy kétjegyű számra érdemes felfigyelni a kimutatás végén: kártérítést ítélt meg természetbeni visszaszolgáltatás helyett a megyei bizottság 80 esetben, 437 hektár ellenértékéről lenne szó... Aki olvasta eddigi írásainkban, hogy ezer és ezer hektárok reprivatizációját kérik még, némi fogalmat alkothat a mai állapotokról.
... Aki olvasta eddigi írásainkban, hogy ezer és ezer hektárok reprivatizációját kérik még, némi fogalmat alkothat a mai állapotokról.

A benyújtott és letárgyalt kérvények számának községenkénti összehasonlítása félrevezető lehet, ezért lemondunk közléséről. A számokból az derül ki, a kézdivásárhelyi, kovásznai, nagyajtai, árkosi, bölöni, barátosi, csernátoni stb. bizottságok voltak szorgalmasabbak, együtt a dálnokival, gidófalvival, lemhényivel, málnásival, maksaival, ozsdolaival, rétyivel, torjaival, zabolaival és zágonival, de nyilván, a fullánkosabb-rázósabb ügyek itt is, másutt is utoljára maradtak. Másoknak sok dicsekednivalójuk viszont nincs.

Mindent összevéve, talán a fele sem nyert megoldást az ügyeknek és mennyiségeknek. A becslés a mienk, a hivatalosságok óvakodnak bármilyen arány vagy hányad megnevezésétől.

Az eddigi törvények

mind rosszak voltak

No de hol a gubanc, és miért jött létre? György Ervin prefektus válaszol:

— A táblázat adatai nem teljesen relevánsak, mégpedig abból kifolyólag, hogy sok dossziét az önkormányzatok helyi földosztó bizottságai azért nem küdtek be, mert benyújtóikat kártérítésre ajánlják. Az emberek tudatában vannak annak, hogy a kártérítés lutri, és mindenki ódzkodik attól, hogy kártérítésre terjesszék fel. A törvény szerint a helyi földosztó bizottság köteles kétszer területet ajánlani a kérelmezőnek, ha az nem fogadja el a második ajánlatot sem, akkor automatikusan kártérítési listára kerül. Ezért van az, hogy bár több településen nagymértékben megoldottnak tekinthető a reform, a számok mégis kedvezőtlen színben tüntetik fel, sok dosszié emiatt még mindig ott vesztegel. Másutt azonban sok a gond, a bizottságok nem dolgoznak az elvárható ütemben. Nem nevesítenék, mert akkor az ellenőrök erre hivatkozva büntetnék meg a polgármestereket. Legrosszabbul Barót vidéke áll, itt hosszabb idő alatt halmozódtak fel a bajok. A megyében a legtöbb helyen az erdő jelent gondot, itt a szántók is. Másutt a reform azért akadozik, mert a polgármesterek mindenkinek kedvére akarnak tenni, de az lehetetlen.

A prefektus egy nagyobb érdeklődésre számot tartó úttörő kísérletre figyelt fel. Ez nyújtaná-e az igazi megoldást?

— Pár községben a polgármesterek megpróbálják a legbecsületebb eljárással felmérni újból az egész területet, és mindenkinek visszaadni ott és annyit, ahol és amennyivel korábban a családok rendelkeztek. Uzon, Illyefalva, Bölön, Bacon, ennél is több példa van arra, hogy újramérnek, vagy tervezik. Főleg az erdők tekintetében érvényesíthető ez. Mert az eddigi földtörvények mind rosszak voltak olyan értelemben, hogy a bizottság ott adott vissza földet, ahol akart. A 18-as esetében ezen túlmenően sokan kaptak, akiknek sosem volt. Fel sem merült sokszor, hogy a ,,régi helyén". Ha a helyi bizottságok helyébe képzeljük magunkat, nyilván, az lehetett akkor a fejekben: adjuk ki a legjobb földeket minél előbb, mert lehet, földosztás többé nem lesz. Amikor a következő földtörvények lehetőséget teremtettek arra, hogy mindenki mindent visszakapjon, sok helyt már a birtoklevelek is ki voltak osztva másoknak azokra a területekre. Aki ma jogosan 30—40 hektárt kér, gyakran egyet sem tudnak adni neki...

A prefektus nem mondja, de birtoklevelek megsemmisítésére is lehet számítani a jövőben emiatt.

— Ön szerint újra kellene akkor kezdeni az egészet?

— Az lenne a megoldás, de nem hiszem, hogy valamelyik polgármester fel meri ezt teljesen vállalni. Ez már rég lefutott. Ellenben van rá példa, a zabolai polgármester a szörcsei határban alkalmazná. Ott állandó a cirkusz, az ottani földekre sok kovásznai és más illetőségű kapott birtokleveleket, de a szörcseiek nem engedik őket oda, ők továbbra is művelik őseik földjét. A polgármester úgy akar véget vetni a viszálynak, hogy megsemmisítené a birtokleveleket, és újakat adna ki.

— Tehát van rá mód?

— Van. Viszont veszélyes, mert precedenst teremt. De ezáltal lehetne törvényesen birtokba helyezni a jogos örökösöket ott, ahol nekik jár. Az erdőkkel ugyanez a helyzet, itt azonban az a szerencse áll fönn, hogy sok földosztó bizottság a 247-es hatálybalépésekor még nem helyezte birtokba a 2000/1-es törvény alapján kiosztott erdőket. Ha papíron meg is kapták, gyakorlatilag még nem — ezért sok községben döntöttek úgy, meghúzzuk a vonalat, újrakezdjük az egészet, és megpróbálunk mindenkit az őt megillető régi birtokába helyezni. A buktatók persze ekkor is számosak. Példát mondok: valakitől ötvenéves erdőt államosítottak, azóta kivágták, és ma csemetékkel beültetett területet kap vissza, melynek legfeljebb az unokái látják hasznát. Másik véglet: kivágták, és legelő lett belőle. A törvény szerint erdő helyett erdő jár vissza... No de az esetek 90 százalékában az elv mégis alkalmazható, nézetem szerint.

Az igazi nagybirtok

Nem ok nélkül vélik úgy a megyében, hogy bár tizenhét évvel ezelőtti 178 000 hektárjából sokat veszített, a maga mai, kb. 50 000 hektárjával még mindig az állam a legnagyobb ,,erdősgróf" a megyében. Vajon mennyi járna még e vagyonból vissza?

— Nehéz megsaccolni. Tény, hogy Háromszék egyéb vidékein kevés maradt az államnál, Kommandó környékén van erősebb erdészete. Orbaiszéken bizonyítani tudják, hogy még vásárolt is annak idején az állam. Igaz, ott mai napig tisztázatlan a buzăui Ardeleana Rt. volt birtokának a helyzete, mely hatalmas erdőket birtokolt. A zsidók által működtetett közismert cégről van szó, melynek állítólag nemrég Resicán bejegyeztették a jogutódját. Többet nem tudok. Ráadásul a 247-es törvény egyik paragrafusa szerint, ha valakinek nem tudják ott visszaadni birtokát, ahol eredetileg feküdt — a bőgős esete: jár, de nem jut —, a szomszédos közigazgatási területen mérhetnek, ha az ottani visszaszolgáltatás lezárulta után maradt még állami tulajdon.

A prefektus különben sürgeti a bizottságokat, mielőbb küldjék be dossziéikat, hogy végre teljes rálátása legyen a helyzetre, és főleg a nagyobb tételek, a százhektáros igények elbírálását szorgalmazza. Pár hónap múlva lapunknak vissza kell térnie a folyamat ismertetésére, hogy a kibontakozásnak bár a kilátásait felvázolhassuk.
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 100
szavazógép
2007-05-30: Pénz, piac, vállalkozás - x:

A szellemi tulajdon

A szellemi javak létrehozóinak sajátos jogait jelenti a szellemi tulajdon, amely a legújabb tulajdonforma, csupán ötszáz éves múltja van. Oltalmát műszaki területen a szabadalmak, használati minták, ipari minták, védjegyek stb., míg a tudomány, a művészet világában a szerzői jogok jelentik. (A szerzői jogot elismerő törvény először Angliában 1709-ben született.)
2007-05-30: Közélet - Bodor János:

Mi áll a kovásznai tanács elvi határozatai mögött?

A prefektúra utasította a kovásznai városi tanácsot, hogy vonja vissza határozatát, melyben elvi beleegyezését adta a régi kórház mellett megszüntetett lakónegyedi kazánház eladására. Enea Vasilica, a városháza jegyzője érdeklődésünkre elmondta: a prefektúra kifogása az, hogy a helyi tanács olyan döntést hozott, amelynek semmilyen gyakorlati és jogi következménye nincs, csupán elvi beleegyezésről szól.