Legkevesebb háromszázezer, kötelező nyugdíjpénztárt nem választott személy kerül sorsolás útján az egymással versengő nyugdíjalapokhoz az eddig elért piaci részesedésük alapján — jelentette be a munkaügyi tárca, jelezve, hogy változatlan marad az ezzel kapcsolatos jogszabály.
A magánnyugdíjpénztárakat áprilisban várják a Bukaresti Értéktőzsdére, hogy az első befizetett összegek legtöbb harminc százalékát papírokba fektessék. Becslések szerint a megreformált nyugdíjrendszer második pillére a biztosítótársaságoknak 400—600 millió eurós piacot jelent.
Tavaly szeptember 17-től január 17-ig volt idejük a harmincöt év alatti munkavállalóknak, hogy a nyugdíjreform keretében kötelezően válasszanak maguknak öregkorukra anyagi biztonságot ígérő pénzügyi intézményt. A 35 és 45 év közöttiek önkéntes alapon csatlakozhattak, ők így kiegészíthetik majdani állami nyugdíjukat.
Tizennyolc magánnyugdíjpénztár versengett a kliensek kegyeiért hatalmas pénzbefektetés és több mint 260 000 biztosítási ügynök meggyőző munkája révén. A határidő lejártáig összesen 3,991 millió ember jelentkezett valamelyik pénztárba. Közülük több mint hárommillióan az öt nagyobb intézet valamelyikét választották, így ezek a piac 82,09 százalékát szerezték meg.
Az ING 1 279 955 (32,07 százalék), az Allianz-Ţiriac 1 017 935 (25,51 százalék), a Generali 400 465 (10,03 százalék), az Aviva 312 402 (7,83 százalék), az Interamerican pedig 265 549 (6,65 százalék) személyt nyert meg magának. A további sorrend: AIG 243 290 személy (6,10 százalék), BT Aegon 125 136 személy (3,14 százalék), BCR 117 630 személy (2,95 százalék), BRD 92 129 személy (2,31 százalék), Omniasig 62 552 személy (1,57 százalék), Bancpost 21 816 személy (0,55 százalék), OTP 20 347 személy (0,51 százalék), Prima Pensie 20 004 személy (0,50 százalék), KD 7266 személy (0,18 százalék), MKB 1759 és Zepter 1558 személy (0,04 százalék), AG2R 1041 személy (0,03 százalék), Marfin 198 személy (0,00 százalék).
A 35 év alattiak közül maradtak még kb. háromszázezren, akiknek már nincs választási lehetőségük. Őket a törvény alapján sorsolással osztják szét a pénztárak között, eddig megszerzett piaci részesedésük arányában. Ezt két javaslattal is megpróbálták módosítani.
Az egyiket az Aviva terjesztette elő, azt javasolva, hogy a húszszázalékosnál nagyobb piacrészt szerzett intézeteket (vagyis az első két befutót) zárják ki a sorsolásból. Az indok az volt, hogy ne alakuljon ki nagy aránytalanság, ,,kartellhelyezet" a piacon. A másik indítványt az alig ezer személy bizalmát megnyerő AG2R alapot létrehozó szakszervezetek nevében az Alfa Kartell tette az asztalra, azt követelve, hogy a tizennyolc nyugdíjpénztár egyenlő arányban kaphassa meg a még ,,parlagon maradt" jövendő ügyfeleket.
Paul Păcuraru munkaügyi miniszter azonban értésre adta, hogy nem fogják megváltoztatni a törvényben eredetileg meghatározott módszert. A piacvezető társaságok, az ING és az Allianz az elosztással még 150 000-nél több újabb ügyfelet nyer majd. Feltehetően azokat az alapokat, ahol nincs remény arra, hogy határidőn belül meglegyen a kötelező legkevesebb ötvenezer befizető, mások felvásárolják, a tortát tehát még újraszeletelhetik.
Rossz hír azonban a pénzintézetek számára, hogy a nyugdíjalap igazgatója szerint a kötelező magánnyugdíjrendszerben leszerződött személyek közül hozzávetőleg 1,5 millió nem fizet nyugdíjalapot, így nem járul hozzá a pénztárak jövedelméhez sem.
A Bukaresti Értéktőzsdén a befektetések élénkülését várják áprilistól, amikor a magánnyugdíj-biztosítók megjelennek a piacon. A begyűlt pénzt ezek viszont nem fektethetik mind részvényekbe, hetven százalékban kevésbé kockázatos eszközök vásárlásával (állampapírok, lekötött bankbetétek stb.) gyarapíthatják a befizetők pénzét. Akik hozzájárulásuk arányában részjegyet kapnak a magánnyugdíjalapoknál, s a nyugdíjkorhatár betöltésekor annak értéke szabja meg, hogy mennyi pénz üti majd a markukat.
