Többet költhetnek honvédelemre
Románia mintegy 700 millió lejjel növeli idén védelmi kiadásait – jelentette be tegnap Victor Ponta miniszterelnök, az ukrán válságra hivatkozva.
A védelmi minisztérium a július elején esedékes költségvetés-kiigazításnál kapja meg a hivatalos felhatalmazást a kiadások növelésére, erről azonban már megszületett az elvi döntés – mutatott rá a kormányfő. Hozzátette: a pénzt a hadsereg korszerűsítésére szánják, és ebből főleg a román védelmi ipar fog megrendelésekhez jutni. Ponta elmondta: nem más területek forrásait csökkentik, hanem a költségvetési hiányt növelik a GDP 0,2 százalékával. Ehhez állítólag a bukaresti kormány már megszerezte a hitelintézetek jóváhagyását. Románia a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal tavaly ősszel megkötött elővigyázatossági hitelszerződésében azt vállalta, hogy költségvetési hiányát 2,5-ről 2,2 százalékra csökkenti.
Sor végén kullog a román gazdaság
Gazdasági szempontból Románia a második leggyengébb ország az EU-ban Görögország után, és ugyanakkor egyike a legkevésbé befolyásos államoknak Európában, míg a legnagyobb befolyással rendelkező állam Németország – derül ki az Ipsos European Pulse piackutató felméréséből. Tizenkét európai állam állampolgárainak 38 százaléka úgy gondolja, hogy az Európai Unióban a leggyengébb gazdasága Görögországnak van, a második helyen pedig Románia áll, a harmadik helyen Bulgária és Litvánia osztozik – áll az Ipsos Research közleményében. A felmérés szerint ugyanakkor Románia a harmadik legkisebb befolyással rendelkező állam az EU-ban Málta és Görögország után. A sorban Horvátország következik, majd Észtország, Bulgária és Magyarország. A válaszadók kétharmada gondolja úgy, hogy a legbefolyásosabb ország Európában Németország, a második helyen pedig messze lemaradva Nagy-Britannia áll. A felmérés 2014. március 4–18. között készült 12 európai állam 9333 állampolgárának megkérdezésével.
Szabadon utazhatnak a moldovaiak
A bukaresti kormány saját sikerének is tartja, hogy az Európai Unió tegnapi hatállyal feloldotta a vízumkötelezettséget azokkal a moldovai állampolgárokkal szemben, akik három hónapnál rövidebb időre szeretnének beutazni a schengeni övezetbe – derült ki Victor Ponta miniszterelnök és Titus Corlăţean külügyminiszter állásfoglalásából. Ünnepi hangú üzenetében Ponta rámutatott: a Moldovai Köztársaság a Keleti Partnerség első országa, amely élvezheti az európai mozgásszabadságot, és ez jó hír azoknak, akik hisznek Moldova európaiságában. Titus Corlăţean külügyminiszter sajtónyilatkozatban üdvözölte Moldova „visszatérését Európába”. Hétfőtől a biometrikus útlevéllel rendelkező moldovai állampolgárok vízum nélkül utazhatnak be három hónapnál rövidebb időre – Nagy-Britannia és Írország kivételével – az Európai Unió országaiba, valamint azokba a nem EU-államokba (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein), amelyek tagjai a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek.
Börtönbüntetésre ítélt képviselő
Egy üveg whiskyért és háromezer lej csúszópénz követeléséért egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte jogerősen tegnap a román legfelsőbb bíróság Gheorghe Coman parlamenti képviselőt, a kormánykoalícióban részt vevő Konzervatív Párt tagját. A jogerős ítéletet rekordgyorsasággal, alig fél évvel a tettenérés után hozta meg a bíróság, miután a képviselő beismerő vallomást tett, s ez lehetővé tette az egyszerűsített eljárást. A bíróság tegnap elutasította a korrupcióellenes ügyészség (DNA) súlyosbítást kérő fellebbezését. A populista Dan Diaconescu Néppárt jelöltjeként mandátumot szerzett, majd a kormányoldalra átült Coman egy pártrendezvény költségét akarta az egyik politikai alapon kinevezett intézményvezetővel kifizettetni, majd amikor az illető feljelentése nyomán az ügyészek tetten érték, elmenekült: a DNA-nak órákkal később egy másik megyében sikerült őt elfognia. A DNA eddig mintegy 30 törvényhozó ellen indított eljárást, de sok esetben az érintett politikusokat társaik „megvédték”, azaz nem járultak hozzá letartóztatásukhoz vagy – kormánytagok esetén – a bűnvádi eljárás lefolytatásához.
