Ebben a gyilkos kánikulában (emberek esnek össze és halnak meg a hőségben) már ez is elég büntetés lenne idős honfitársainknak, s nem is bírják életük-egészségük veszélyeztetése nélkül szűk egy órán túl.

Az igazi büntetés az, hogy nincs sok reményük a nyugdíjak tetemes emelésére, hiszen ez még a pénzhígulás arányában sem történt és történik meg mindig, annak teljesítése pedig, hogy a nyugdíjas pontszám értékét a mostani 30—31 százalékról 45-re emeljék, nos, ez teljesen a fantasztikum tartományába sorolható.

Păcurar szakminiszter meghallgatta a tiltakozókat, ígérni semmit nem ígért konkrétan, csupán annyit, hogy tájékoztatja a kabinetet, a miniszterelnököt az elvárásokról. Călin Popescu Tăriceanu kormányfő a maga rendjén már tisztán és határozottan fogalmaz: a pontérték ilyen mértékű növelése hetvenszázalékos emelkedést jelentene (nem tudom, ezt hogyan számolták ki, én körülbelül ötvenet saccoltam), s ez összeroppanthatná Románia költségvetését. Nincs meg a szükséges fedezet az ilyesmire, s a kormány annyit ígérhet, hogy a kisnyugdíjasoknak a nyár folyamán 7—7,5 százalékkal megemeli a járandóságát. Újabb intézkedésekre aztán ősszel kerülhet sor — esetleg.

Tény, hogy Románia lakossága is elöregedőben, s ma már minden aktív alkalmazottnak egy nyugdíjast kell eltartania. Ez lehet, hogy így van, mert pillanatnyilag hatmillió nyugdíjast tartanak számon, s aligha van ennél több hivatalosan bejegyzett, társadalombiztosítási hozzájárulást is fizető alkalmazott. S a cégek sem jeleskednek a maguk részének kifizetésében. Főleg az államiak nem, a kisebb magánvállalkozások inkább kiskapuk kihasználásával ügyeskednek. A helyzet tehát szomorú, annál inkább, hogy a politikusok azt próbálják sulykolni: a nyugdíjasokat egy az egyben az aktív dolgozók tartják el. Lehet, hogy ma így igaz, de megalázó és álságos beállítás, hiszen a mai idősek a maguk rendjén kifizették mindenkori hozzájárulásukat, s most a saját pénzüket kellene visszakapniuk. Csakhogy az szőrén-szálán eltűnt a nagy közös kasszában, s akik dőzsölhettek belőle, azok most kiemelt nyugdíjakat élvezhetnek. Titkosítva, persze.

Voiculescu a vállalkozói profitot, Geoană a koporsószegeket, a féldeciket és a korsó söröket akarja megadóztatni, de arra egyik sem gondol például, hogy a mesébe illő rablott vagyonokat kellene zár alá vetni, elkobozni, s azok tisztességes értékesítéséből valamit juttatni a nyugdíjasoknak is. Ők dolgoztak érte annó dacumál.

A nyugdíjasok különben nem ,,lázadnak", csupán instanciáznak szegények.