HúsmarhatartásAz állatok téli elhelyezése

2008. február 19., kedd, Gazdakör

Téli tartásban — nagyon elterjedt a nyitott istállók használata

A húshasznú állomány téli tartását, a takarmányok tárolását, a takarmányozás módját és az elletés szervezését a helyi adottságok jelentősen befolyásolják. Az állatok téli elhelyezése egy kijelölt legelőszakaszon vagy kiépített téli szálláson valósítható meg.

Ha az állatok a szabadban, kijelölt legelőszakaszon, fix karámban telelnek, ügyelni kell bizonyos szempontokra. Minden esetben a telelőhely déli fekvésű és szélvédett helyen legyen. Az elérhető természetes adottságokat (domb, erdő, épület) is jól ki lehet használni, vagy mesterségesen kell szélfogókat (szalma- vagy szénakazal, szélvédő palánkok) alkalmazni. A telelő legelőszakasz talajának és a gyep állományának kímélése végett tehenenként 500 négyzetméteres életteret kell biztosítani. Telelőkarámnál 50—150 négyzetméteres élettérrel kell számolnunk tehenenként. A telelőszakaszokat burkolt út mellett célszerű kijelölni, mert ez lényegesen megkönnyíti a kiszolgálást. A pihenőhely legyen mindig megfelelően száraz, az állatokat nem szabad mélyen fekvő területre telepíteni, hanem oda, ahonnan a csapadék elfolyik. Száraz pihenőhelyről, pihenődombról folyamatos almozással kell gondoskodni. A szalmaigény viszont lényegesen magasabb, mint épület használata esetén.

Az állatok etetése rögzített vagy mozgó vályúk alkalmazásával oldható meg, ügyelve arra, hogy a takarmány földdel ne keveredhessen. Lényeges, hogy az állatok jó kondícióban kerüljenek a télbe, és ez az életfenntartás nagyobb energiaszükséglete mellett se romoljon. A téli ivóvízellátást legjobb hálózatról megoldani, temperált vizű önitatókkal. Más esetben gondoskodni kell az itatóban levő jégréteg eltávolításáról naponta legalább két alkalommal. A napi vízigény számosállatonként 30—40 liter.

Az állatokat három oldalról zárt, színszerű épületekben is teleltethetjük. Ez lehet palatetős épület, olcsó, szélfogónak alkalmas deszkával burkolt oldalakkal. Tehenenként négy-öt négyzetméteres fedett terület és kifutóként ennek a négy-ötszöröse szükséges, ami azt jelenti, hogy 16—25 négyzetméteres kifutó kell egy állat nyugodt elhelyezéséhez.

A fedett istállókban a mélyalmos rendszer vált be leginkább. Az épület oszlopait és magasságát úgy kell méretezni, hogy a trágya gépi kitakarítása elvégezhető legyen. A kifutók mentén úgy kell kialakítani a jászolt, hogy tehenenként 80 cm etetőhossz jusson. A jászol mentén célszerű 2,5—3 méteres sáv burkolása, aszfaltozása. Az etetővályúk fölé ajánlatos tetőt építeni, hogy megakadályozzuk a csapadék összegyűlését.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1735
szavazógép
2008-02-19: Gazdakör - x:

A burgonya karanténbetegségei 2. (Növényvédelem)

Barna baktériumos rothadást szenvedett burgonya
A Ralstonia solanacearum, a burgonya barna baktériumos rothadását előidéző kórokozó Európában mindenütt a karantén-kórokozók listáján szerepel. Először az 1990-es évek elején észlelték nagyobb mértékben Belgiumban és Nagy-Britanniában, 1995-ös hollandiai tömeges megjelenése különösen nagy károkat okozott, és nagy riadalmat váltott ki, ami Európa-szerte mindmáig tart.
2008-02-19: Gazdakör - Ferencz Csaba:

Hírlugas

Meghívó közgyűlésre
A szarvasmarha-tenyésztők megyei egyesületének vezetőtanácsa közgyűlésre hívja a helyi egyesületek elnökeit vagy képviselőit.