A miniszterelnök románul és magyarul is köszöntötte a rendezvény résztvevőit, kifejtve, ma is érvényes Nicolae Bălcescu román forradalmár meglátása, aki arról próbálta meggyőzni Kossuth Lajost és Avram Iancut, hogy mind a románok, mind a magyarok veszítenek, ha nem fognak össze. „Le­hetnek közös céljaink, megérthetjük és tisztelhetjük egymást, de ha megosz­tottak vagyunk, mindig más fog nyerni” – sorolta a forradalom és szabadságharc tanulságait a miniszterelnök. Hozzátette: „minél többször hívnak meg ebbe a régióba, minél többet tudunk egymásról, minél inkább láthatják, hogy több zászló loboghat anélkül, hogy emiatt háborúznánk, minél jobban látom én is, hogy meg kell javítani az ide vezető utat (...), kevesebben lesznek, akik bírálnak bennünket, és mellénk állnak azok, akik megértik, hogy együtt haladhatunk, ha jobban tiszteljük, jobban megértjük egymást”. Victor Ponta úgy vélte, azoknak az eseményeknek az évfordulóján is együtt kell lenniük a románoknak és a magyaroknak, amelyek egykor megosztották a két népet. „Az a kötelességünk, hogy begyógyítsuk a sebeket” – jelentette ki a miniszterelnök, végül románul és magyarul köszönetet mondott a meghívásért, hozzátéve, hogy máskor is eljön, ha hívják.
Kelemen Hunor megköszönte Victor Pontának, hogy részt vett a megemlékezésen, jelezvén, hogy ő az első román miniszterelnök, aki ellátogat a székelyek és magyarok tudatában szimbolikus tartalommal bíró helyre. Hozzá­tette, ha gyakrabban jár a kormányfő Szé­kely­földön, megismerheti, milyenek valójában a székelyek. „Sokan lesznek, akik majd kritizálni fogják ezért a minisz­terelnököt és a megemlékezés szervezőit is, de reményeim szerint többen megértik, hogy fontosak ezek a látogatások, mert csak ez teremtheti meg a valódi párbeszéd alapját. Köszönöm, hogy Victor Ponta jelen van, hiszen úgy ismerhet meg minket, magyarokat igazán, ha szülőföldünkön találkozik velünk. Ha pedig jobban megismer, akkor jobban megérti mindazokat a célokat, amelyek számunkra fontosak, így a párbeszéd és a megér­tés jegyében jó válaszokat tudunk közösen adni a XXI. század kihívásaira” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében kijelentette, a Kárpát-medencei magyarságot, a székelységet ma már nem az osztrák császár ágyúcsövei fenyegetik, hanem a népességfogyás, a kivándorlás. „Ele­ink a székely önszervezésről, autonómiáról nemcsak beszéltek, nem elméleteket, kiáltványokat gyártottak, hanem annak jegyében szervezték meg mindennapi életüket, mindig annyi autonómiájuk volt, amennyit ki tudtak harcolni maguknak, de a megszerzett jogaikkal mindennap éltek is. És így van ez napjainkban is, annyi az autonómiánk, amennyit kivívunk, megszerzünk, megőrzünk. Mindenki ott, ahol van, az adott élethelyzetben” – mondta Borboly Csaba, hozzátéve: „Azt kívánom mindannyiunknak, hogy a kevesebb cirkusz, több munka jegyében dol­gozzunk többet, egymásért, Székely­föl­dért! Mert többek között ez is a nyer­ges­tetői csata üzenete.”