Mi a tényállás pillanatnyilag? E kérdésre kerestük a választ, látva a kerítés állapotát, ismerve az intézkedéseket, amelyekről a megyei szinten e témában tartott tanácskozáson esett szó.

Számos személy és közület fejezte ki aggodalmát a rendszerváltás után a rezerváció sorsával kapcsolatosan. Elsőként 2000-ben a kisborosnyói Pro Natura Alapítvány, személyesen Damó Gyula nyugalmazott igazgató-tanító és a megyei környezetvédelmi hivatal akkori munkatársai, Carmen Moldoveanu mérnök és Mircea Gog pályázatot nyújtottak be a csíkszeredai székhelyű Partnerség Alapítványhoz, és az így nyert összegből elkészíttették a jelenlegi kerítést, mely a Kovászna felé tartó műút mentén ,,zárja le" a közlekedést a Rétyi Nyír belseje felé.

— A munkálatokról felvett jegyzőkönyvet, a dokumentációt és a Román Akadémia által jóváhagyott szabályzatot 2000. november 21-én az 1901-es iktatószámmal annak rendje és módja szerint átadtuk a rétyi polgármesternek, személyesen Csősz Ferencnek azzal a megjegyzéssel, hogy az önkormányzat köteles karbantartani és őriztetni a kerítést — mondja Carmen Moldoveanu. Hogy mi lett belőle? Több szakaszon leromlott, s anyagát a környékbeliek, de inkább a turisták-kirándulók tűzifának elégették. Még nem késő, ki lehet javítani, az a kérdés, hogy ki és milyen pénzből.

— Mi még egyszer próbálkoztunk Csíkszeredában — jegyezte meg Damó Gula —, de akkor azt mondták, hogy nem tudnak segíteni.

— Mit tehet az önkormányzat azon kívül, hogy elnézi a napról napra fogyó kerítést? — kérdeztük Dálnoki Lajostól, Réty község jelenlegi polgármesterétől.

— Sajnos, hiába kerestük a szóban forgó jegyzőkönyvet, nem találtuk meg, mint ahogy a dokumentációt sem — felelte. — Azóta eltelt nyolc esztendő. A kerítés nem szerepel a mi leltárunkon, így az önkormányzat arra hivatalosan nem tud költeni. Amint azt a lap is közölte, a Rétyi Nyír a megyei környezetvédelmi hivatal felügyelete alatt áll, s ez fog gondoskodni védelméről, megoldást keres majd és ajánl arra vonatkozóan, hogy egyáltalán megfér-e ezen a területen a szigorú védelem és legalább a részleges legeltetés, lehet-e szó arról, hogy a gazdák, ha ott megtiltják a legeltetést, valamilyen formában kártérítésben részesüljenek. Ebben az irányban nyitott az önkormányzat, s felajánljuk segítségünket és közreműködésünket is, amennyiben a munkálatoknál például közmunkára lesz szükség.

Bekopogtattunk a környezetvédelmi hivatalhoz, Hobincu Albert Zoltán igazgató fogadott.

— A hivatal munkatársai szakértőkből álló tudományos testület véleménye alapján átfogó menedzsmenttervezetet készítenek — tájékoztatott —, s az a legmagasabb szakmai szinten fogja majd meghatározni a szigorúan védett terület biztonságát, körvonalazza a legeltetés mikéntjét is. Hiszen az is szóba került, hogy bizonyos övezetekben a növényzet regenerációja szempontjából a legeltetés pozitív tényezőként szerepelhet, de máshol veszélyezteti a védett fajok biztonságát. A dokumentáció kivitelezésére kerül majd anyagi alap is, s lehetőség arra, hogy kijavíttassuk a kerítést, mely védi ugyan a Nyírt, de jelenlegi állapota tájképi szempontból is bántó — tette hozzá az igazgató.