Az engedélyek kiadásával nem érnek véget a tagországok hatóságainak IPPC-jogszabállyal kapcsolatos teendői. Következő lépésként az EU azt fogja megvizsgálni, hogy az engedélyekben előírt környezetvédelmi intézkedések mennyire biztosítják a környezetszennyezések megelőzését. A cél, hogy a versenyképesség jelentős gyengülése nélkül érdemi környezeti javulást lehessen elérni.
Egységes környezethasználati engedély
Az Európai Unió legkörnyezetterhelőbb ipari létesítményeire bevezették az úgynevezett IPPC-engedélyeztetést. Ennek alapján tavaly november óta a huszonhét tagállamban több mint ötvenezer létesítménynél kötelező az egységes környezethasználati engedély megléte, ami a korábbi, különféle szennyező anyagokra vonatkozó engedélyeket váltja fel.
A szabályozás azt kívánja megelőzni, hogy a vállalatoknak a továbbiakban lehetőségük nyíljon a különböző szennyezőanyag-határértékeknek egyenként megfelelni anélkül, hogy összességében a környezetterhelést csökkentenék. Előfordult ugyanis, hogy a cégek a szennyező anyagok átvitelével az egyik környezeti elemből a másikba játszottak ki különböző előírásokat. Például a szennyvizet kiszárítva szilárd hulladék nyerhető, amelyre más paraméterek vonatkoztak.
Az új, speciális engedélyt akkor lehet megkapni, ha a piacon elérhető legkörnyezetkímélőbb technikát (BAT) alkalmazzák termelésük során, és a szennyező anyagok mennyisége mindent összeadva csökken. Az engedély megszerzésének határideje uniószerte mindenhol 2007. október 31. volt. Aki ezt nem tudta tartani, annak bírsággal, tevékenységkorlátozással, végső esetben pedig üzembezárással kell számolnia.
Magyarországon 974 létesítmény tartozik az IPPC-köteles körbe, 96 százalékuk kapott egységes környezethasználati engedélyt. Finnország, Anglia, Csehország, Belgium és Németország rendelkezik még kilencven százalék feletti mutatóval, Franciaország, Olaszország, Írország 50—70 százalék között teljesít, Szlovéniában pedig alig a létesítmények tíz százalékának sikerült megszereznie az IPPC-engedélyt.
Az Európai Bizottság az irányelv átültetésével kapcsolatos hiányosságok miatt hét régi tagállam ellen jogsértési eljárást indított.
Az IPPC-köteles létesítmények java része nagy állattartó telep. Számukra okoz legnagyobb gondot a költséges technológiák beszerzése. Közülük többen úgy kaptak engedélyt, hogy három évük marad trágyatárolójuk megfelelő kialakítására. Haladékot kaptak továbbá olyan hulladéklerakók is, amelyeknek már be kellett volna zárniuk, de az új létesítmények megépülésének elhúzódása miatt ezt még nem tudták megtenni. (MTI)