Élő egyházÁrapatakon a végvári szerepet vállalni kell

2008. március 6., csütörtök, Faluvilág

Székföldje magyarsága is egyre fogy. Most már nem is a felekezeti megoszlás aránya a fontos, hanem az, hogy megtartó erő legyen az egyház a fiatalok, a gyermekek számára, s hogy legyen évtizedek múltán is, aki anyanyelvén hallgathassa az igemagyarázatot. Így van ez Árapatakon is.

A 2002-ben végzett népszámlálás alkalmával a falu 1407 lakosából 328 vallotta magát magyarnak. Kétszer ennyi a román lakosság. A különbséget a cigányság teszi ki (767 személy), aki vállalta nemzetiségét.

— Árapatakon majdnem elmondhatjuk, hogy a református egyház gondja a magyarság gondja is, mert a római katolikusok száma alig harminc, a más protestáns vallásban élőké azonban elenyésző. Szinte hihetetlen, hogy az említett népszámláláskor ötven személy ateistának vallotta magát!

— Mi most háromszáztízen vagyunk — tájékoztatott t. Fülöp László lelkipásztor, akinek a presbitériummal együtt a gyülekezet lelki gondozása mellett az eklézsia ősi templomának mentése-javítása is elsőrendű feladata. — Lassan, de biztosan megy az egyházi visszarendeződés, javainkhoz ragaszkodunk, éltető ereje ez a gyülekezetnek. Templomos, nemzetiségéhez és vallásához ragaszkodó a maradék árapataki magyarság. Itt a végvári szerepet vállalni kell. Tevé­keny a presbitérium. Az új gondnokunk Dénes András. Elődöm is részt vett a helyi magyar közművelődésben, magam is követem, követni fogom példáját. Túl vagyunk már az imahéten. Katolikus magyarok is élnek a faluban, és katolikus plébános is hirdetett igét. Föld- és erdővagyonunkat visszaszereztük. Tizenkét hektár szántóterületünk van, mind az egyháztagok használatában. A régi kimutatások szerint hatvan hektár erdőbirtokunk volt. Ebből harminc hektárt visszakaptunk, a többire is igényt tart a gyülekezet. A visszakapott szántókra birtoklevele is van az egyháznak. Visszakaptuk az óvoda épületét, nincsen nagyon leromlott állapotban, jelenleg a helyi tanács bérli, s abban ugyancsak óvoda működik. A parókiánkkal szembeni tömblakás helyén a kántori lak állt. Lebontották annak idején. A terület a magyar egyházé. Mivel azt természetben már nem lehet visszakérni, rajta vagyunk a kárpótlásban részesülők listáján, várjuk a Bukarestből irányított fejleményeket.

Árapatak már a 14. század elején jelentékeny helység volt, szerepel az 1332-es pápai dézsmák regesztrumában. Volt tehát régi temploma is. Ennek bizonyítéka, hogy a mai, 1665-ben épült templomában freskótöredékek vannak, egyik falába pedig beépítették a falu tehetős családja, Geréb Benedek díszes sírkövét. A lelkész elmondta, hogy a ma is látható freskótöredékek Jánó Mihály művészettörténész szerint az Apostoli karéj egy részletét ábrázolják, s hogy van még olyan falszakasz, amelyen a mészréteg talán más falfestményt is takar. A műemlék templom alapzati részének kiszárítását, szigetelését egymilliárd régi lej állami pénzalapból már tavaly megkezdték, s idén folytatják. Megújul a templom külseje is. Nincs ok aggodalomra, mert a hívek, akár aprómunkásként, segítenek. A gondnok, Molnár Károly, Dénes Gábor, Tök Kálmán presbiterek állandó jelleggel a munkálatoknál vannak, úgyszintén Tök Albert egyháztag is.

Fülöp László tiszteletes véleménye szerint nagyon fontos szerepet játszik a közösség életében, hogy van az egyháznak magyarországi testvérgyülekezete. Szó­lád község egyházi küldöttsége tavaly Árapatakra látogatott, szőtték-fonták a helyiekkel a baráti-családi kapcsolatokat. Az árapatakiak tizenhat tagú csoportja márciusban, húsvét harmadnapján készül viszonozni a látogatást. Előtte viszont megünneplik március tizenötödikét, és ha a templom javítása véget ér, templomszentelési ünnepséget tartanak.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4439
szavazógép
2008-03-06: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Tiszavirág-életű ipar? (Fafeldolgozás faluhelyen)

Bede László: A fa tartja az ipart falun
Eléggé vegyes képet mutattak a háromszéki erdős területek már abban a pillanatban, amikor életre keltek a közbirtokosságok. Volt majdnem kopasz hegyoldal, ahol bokortenger borította a parcellákat, de olyan is, amivel már indulni lehetett.
2008-03-06: Faluvilág - Sylvester Lajos:

Óvoda Szotyorban (Jegyzet)

A Vajna Terézia nevét viselő óvoda a falu egykori módosságát és erejét ma is felmutató építmény. Az egykori községi jegyzői lakás körül nagy területű, parkosított udvar látható, matuzsálemi korú erdei fenyőkkel, vén akácokkal, karban tartott kerti építményekkel, játszótérrel, járdával.