Székföldje magyarsága is egyre fogy. Most már nem is a felekezeti megoszlás aránya a fontos, hanem az, hogy megtartó erő legyen az egyház a fiatalok, a gyermekek számára, s hogy legyen évtizedek múltán is, aki anyanyelvén hallgathassa az igemagyarázatot. Így van ez Árapatakon is.
A 2002-ben végzett népszámlálás alkalmával a falu 1407 lakosából 328 vallotta magát magyarnak. Kétszer ennyi a román lakosság. A különbséget a cigányság teszi ki (767 személy), aki vállalta nemzetiségét.
— Árapatakon majdnem elmondhatjuk, hogy a református egyház gondja a magyarság gondja is, mert a római katolikusok száma alig harminc, a más protestáns vallásban élőké azonban elenyésző. Szinte hihetetlen, hogy az említett népszámláláskor ötven személy ateistának vallotta magát!
— Mi most háromszáztízen vagyunk — tájékoztatott t. Fülöp László lelkipásztor, akinek a presbitériummal együtt a gyülekezet lelki gondozása mellett az eklézsia ősi templomának mentése-javítása is elsőrendű feladata. — Lassan, de biztosan megy az egyházi visszarendeződés, javainkhoz ragaszkodunk, éltető ereje ez a gyülekezetnek. Templomos, nemzetiségéhez és vallásához ragaszkodó a maradék árapataki magyarság. Itt a végvári szerepet vállalni kell. Tevékeny a presbitérium. Az új gondnokunk Dénes András. Elődöm is részt vett a helyi magyar közművelődésben, magam is követem, követni fogom példáját. Túl vagyunk már az imahéten. Katolikus magyarok is élnek a faluban, és katolikus plébános is hirdetett igét. Föld- és erdővagyonunkat visszaszereztük. Tizenkét hektár szántóterületünk van, mind az egyháztagok használatában. A régi kimutatások szerint hatvan hektár erdőbirtokunk volt. Ebből harminc hektárt visszakaptunk, a többire is igényt tart a gyülekezet. A visszakapott szántókra birtoklevele is van az egyháznak. Visszakaptuk az óvoda épületét, nincsen nagyon leromlott állapotban, jelenleg a helyi tanács bérli, s abban ugyancsak óvoda működik. A parókiánkkal szembeni tömblakás helyén a kántori lak állt. Lebontották annak idején. A terület a magyar egyházé. Mivel azt természetben már nem lehet visszakérni, rajta vagyunk a kárpótlásban részesülők listáján, várjuk a Bukarestből irányított fejleményeket.
Árapatak már a 14. század elején jelentékeny helység volt, szerepel az 1332-es pápai dézsmák regesztrumában. Volt tehát régi temploma is. Ennek bizonyítéka, hogy a mai, 1665-ben épült templomában freskótöredékek vannak, egyik falába pedig beépítették a falu tehetős családja, Geréb Benedek díszes sírkövét. A lelkész elmondta, hogy a ma is látható freskótöredékek Jánó Mihály művészettörténész szerint az Apostoli karéj egy részletét ábrázolják, s hogy van még olyan falszakasz, amelyen a mészréteg talán más falfestményt is takar. A műemlék templom alapzati részének kiszárítását, szigetelését egymilliárd régi lej állami pénzalapból már tavaly megkezdték, s idén folytatják. Megújul a templom külseje is. Nincs ok aggodalomra, mert a hívek, akár aprómunkásként, segítenek. A gondnok, Molnár Károly, Dénes Gábor, Tök Kálmán presbiterek állandó jelleggel a munkálatoknál vannak, úgyszintén Tök Albert egyháztag is.
Fülöp László tiszteletes véleménye szerint nagyon fontos szerepet játszik a közösség életében, hogy van az egyháznak magyarországi testvérgyülekezete. Szólád község egyházi küldöttsége tavaly Árapatakra látogatott, szőtték-fonták a helyiekkel a baráti-családi kapcsolatokat. Az árapatakiak tizenhat tagú csoportja márciusban, húsvét harmadnapján készül viszonozni a látogatást. Előtte viszont megünneplik március tizenötödikét, és ha a templom javítása véget ér, templomszentelési ünnepséget tartanak.