Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Élet a betonrengetegen kívül

2014. december 13., szombat, Kovakő - diákmelléklet

Láttak már ilyet, hogy egy másfél éves kisfiú átneveli szüleit? A mindig nyűgös kisfiú csak akkor csillapodott, ha édesanyja kezébe vette az Oroszország zengő cédrusai könyvsorozat egyik darabját. Az ebből megismert világszemlélet arra sarkallta őket, hogy hátrahagyják a magyar főváros csillogását, viszont ahelyett, hogy pezsgő szülővárosukba, Kolozsvárra tértek volna haza, egy rejtett, Hargita megyei falucskában, Homoródremetén lelték meg boldogságukat.

  • Fotó: Panoramio.com
    Fotó: Panoramio.com

Azóta öt gyermeket nevelnek televízió, internet és számítógép „segítsége” nélkül.  A történet akár egy mese is lehetne: ott, ahol a vadkan túr, fenyőerdőkkel körbevett völgyben él egy kicsit sem átlagos család. Nagyon gazdagok, hiszen tudják, minden ajándékot megkaptak, amire szükségük lehet...
  Homoródremete Székelyudvarhelytől nem messze, harminchat kilométerre bújik meg a fenyőerdők lábánál, és csupán negyven lelket számlál. Nem halad át itt forgalmas országút, nincsenek zajos turisták, csend és béke honol mindenütt, az oda látogató úgy érzi magát, mintha meglelte volna a földi paradicsomot. A természet adta koncert, a madárcsicsergés- és kutyaugatás-szimfóniánál nincsen jobb gyógyír a stressz­re, a ráncok kisimulnak, az örökös nyugtalanságot pedig felváltja a béke és a nyugalom. A völgyszoros valamikori lakói beleuntak a csendbe és a magányba, pénzkeresés céljából a városi életet választották, így az Orbán Balázs idejében 200–300 lelkes falucska mára csaknem elnéptelenedett. A többnyire római katolikus híveknek havonta egyszer tartanak misét, amelyen a falu apraja-nagyja részt vesz. A harangozást a hívek oldják meg. Ide költözött a Gáspár család öt gyermekével, nagyban növelve a falu népességét. A családapa építész és vállalkozó, ismereteit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen sajátította el, az édesanya pedig Waldorf-oktató. Mivel mindketten nyitottak és kíváncsiak, látszólag nem lehetett nehéz feladni addigi életüket, hogy mindent hátrahagyva elinduljanak a messzi ismeretlenbe. Negyedik gyermekük, Kadocsa volt, aki tudtán kívül is új irányt mutatott a család életében. Ez sarkallta az édesanyát, Rékát, hogy még több könyvet olvasson Vlagyimir Megrétől.
Megrét, a csőd szélén álló üzletembert az oroszországi tajgán élő remetenő, Anasz­tázia  szerelme, tudása és bölcsessége sarkallta a könyv megírására, hogy másokkal is megoszthassa a hosszú élet és boldogság titkát. Anasztázia szerint küldetésünk harmóniában élni a természettel és embertársainkkal: szerinte minden embernek szüksége van egy hektár földre, amit saját maga művel meg káros vegyi anyagok nélkül. Ez a terület megfelelően beültetve egészségesen eltartja a gazdát és családját.
A sorozat negyedik kötetének megjelenése után az író levélben hívta fel Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmét arra, hogy az anasztáziai tanítások megoldanák a munkanélküliek helyzetének kérdését. Azóta – feltehetőleg Megrének köszönhetően – törvénybe iktatták Oroszországban az ingyenes egyhektárnyi földön gazdálkodni vágyók szabad földhasználati jogát. Eszerint a tanítás szerint szeretne élni az ide letelepült család, és megpróbálnak biogazdálkodást folytatni. Először az interneten kutakodtak, így akadtak rá T. Kovács Áron kezdeményezésére, aki ökofalut kíván létrehozni Ká­szonszéken, egy jobb világ reményében. Ilyen jellegű ismeretségekkel és ismeretekkel gazdagodva vágtak bele, hogy telket vásároljanak, ahová majd saját elképzelésük szerinti öko családi fészket építenek, így a környezettudatos életmód mellett saját maguknak termelik a zöldséget és gyümölcsöt is. Jelenleg 10 hektár földet birtokolnak, egy Mackó nevű ló, néhány tyúk, egy kecske, és 10 méhcsalád elégedett gazdái.
Az erdő mellett, a festői környezetben található telken egy ökoház építése kezdődött el: alapanyaga szalma és trágya. A „szalmaház” nagyanyáink falusi vályogházait idézi: hőszigetelt, ugyanakkor lélegzik. A ház tetőzete szinte semmibe nem kerül, hiszen nád fedi majd, ennek előnye, hogy télen melegít, nyáron meg véd a nap melegétől: praktikus és rusztikus. Ugyanezen építkezési elvek alapján épül meg az istálló, valamint a csűr is. A ház közelében található kút vizét fogják használni, az elektromos áramot pedig a naptól nyerik. Így szabadulnak meg az összes számlától.
– A földet a gyermekeinktől kapjuk kölcsön – mondja Csaba, az édesapa. A három legfontosabb dolog, amire az embernek szüksége van, és amit örökül tud hagyni, a levegő, a víz és a föld. Tisztában van vele, hogy a tiszta levegőt nem tudja az irodai bőrfotelből biztosítani, ahogyan a víz tisztaságát sem, illetve a földtől kapott táplálék sem az igazi, ha azt nem saját maguk termelik meg. Elmondása szerint a költözésnél bizonyos kritériumokat állítottak fel: olyan helységbe szerettek volna letelepedni, amely úgynevezett zsákfalu, lakossága nem haladja meg a 150 főt, mert tudják, a „túlélésre” csak akkor van esély, ha a másképp gondolkodók aránya meghaladja az 5 százalékot. Azt is elmesélték, hogy Homo­ródremetét azért kedvelték, mert T. Kovács Áron honlapján megismerkedtek egy másik családdal, akiknek szintén Anasztázia mutatott kiutat a „nagyvárosi dzsungelből”. Nagy volt az egyetértés,  a másik anyuka is Waldorf-tanító, és Homoródremetén jószomszédi viszony alakult ki a levelezések által kibontakozott barátságból. A másik család két kislányt nevel, egy négy- és egy kétesztendős csöppséget. A Gáspár család legnagyobb csemetéje 12, a legkisebb 2 éves. Fiatalok, egészségesek és szépek, harmóniában élnek a természettel, önmagukkal, tudják, a legfontosabb, hogy együtt lehetnek. Anna és Zsófia, a két lány lelkesen segítenek édesanyjuknak a házimunkában: mosogatnak, takarítanak, sütnek és főznek. Csongor gondoskodik az elegendő tüzelőről a házban, együtt vigyáznak Kadocsára és Kendére, amikor a szülők a Vagyárban (a domboldalon, ahol a ház áll) dolgoznak. Anna és Zsófi Mackót is edzésben tartja, lovagolnak rajta mindennap, és hamarosan egy kiscsikónak is örvendhetnek, hiszen áprilisban ellik Mackó.  
A család háza táján az étkezések, az imák közösek, olyan béke és harmónia van közöttük, mint kevés városi családban. A legtöbb ember életét mára már annyira befolyásolja a pénz, hogy el sem hiszik, a Gáspár család bevételi forrása a Budapesten albérletbe kiadott lakásuk, valamint a méhek által megtermelt méz egy bizonyos részének „pénzzé tevéséből” származik: ebből fedezik azt, amit nem tudnak önkézzel megtermelni: a ruházkodást, a gyerekek tanfelszerelését és egyéb, a háztartásban előforduló eszközöket.
Mivel magyar állampolgárok, a törvény megengedi nekik, hogy gyermekeik otthon tanulhassanak magántanulókként édesanyjuk segítségével, majd évente egyszer vizsgázzanak az éves tananyagból. A Rudolf Steiner által 1919-ben alapított iskolarendszer teljesen más módszerekkel adja át a nebulóknak azt a tudást, amivel boldogulniuk kell az életben, mint amit a hagyományos oktatásban részesülő diákság kap. A Waldorf-intézményekben egyaránt hangsúlyt kap a testnevelés, a művészetek elsajátítása és az általunk „hagyományosnak” mondott tantárgyak oktatása is. (...)
Végeredményben ezek az emberek nem mindennapi utat jártak be: megízlelték az anyagi gazdagságot, rájöttek, hogy a pénz nem boldogít, és újra felfedezték azokat az értékeket, amelyek gazdagabbá teszik őket a nagyvárosi irodákban boldogságot hajhászó embertársaiknál.

Szigethy Orsolya
(A Kálnoky Boris által meghirdetett
riportpályázatra beküldött írás)

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 808
szavazógép
2014-12-13: Kovakő - diákmelléklet - :

Ifjúság, média, találkozás

Első alkalommal idén februárban zajlott az Ifjúsági Médiások Erdélyi Találkozója Sepsi­szentgyörgyön, a jó hangulatú hétvége élményeitől feltöltődve az EMI csapata már akkor azon törte a fejét, miként lehetne újabb alkalmat keríteni a találkozásra, együttlétre.
2014-12-13: Kovakő - diákmelléklet - :

A szeretetet nem lájkokban mérik (A fiú, aki legyőzte az agydaganatot)

Napjainkban lassan a közösségi oldalak uralják a világot. Nem számít, fiatal vagy idős, tanult ember vagy kevésbé az, élő vagy halott, hiszen még Petőfi Sándornak is van Facebook-profilja. Mindenki ugyanúgy használja. Innen tudjuk meg, hogy ismerőseink éppen hogyan érzik magukat, hol vannak, mit ebédelnek, kivel, milyen filmet néznek. Vannak, akik szerint egy megosztás vagy akár egy tetszést kifejező gomb megnyomása segíthet mások élethelyzetén.