A globalizáció miatti aggodalom a világ leggazdagabb országaiban a legnagyobb, mivel számos szegény országban általános nézet, hogy a gazdasági fejlődés terheit és gyümölcseit nem igazságosan osztják el. Főként a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Brazíliában, Kenyában és Mexikóban az emberek nagy része úgy véli, hogy a globalizáció túl lassú, mivel nem tartja igazságosnak a javak elosztását.

Összességében a világ közvéleményének hatvannégy százaléka tartja igazságtalannak a javak elosztását, harmincnégy országból huszonhétben a többség ezen a véleményen van. Kivétel Kína, ahol rendkívüli gyorsaságú gazdasági fejlődés ment végbe — évi tíz százalék feletti növekedés — az utóbbi tíz évben. A városon élő kínaiak többsége azt mondta, hogy a javakat igazságosan osztják el, bár a közgazdászok szerint a vidék és a városok közti szakadék szélesedett. Hasonló a helyzet Indiában is.

Az Egyesült Államokban a lakosság huszonkét százaléka azt mondta, hogy a gazdasági feltételek javulnak hazájukban, de hetvennyolc százalék szerint a gazdaság hanyatlik. A francia, olasz és japán lakosság hasonlóan borúlátó, a franciák csupán huszonkét százaléka és a japánok harminchárom százaléka látja javulónak a gazdasági helyzetet.

Ezzel szemben derűlátás jellemző Kínában, Oroszországban, Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Arab Emírségekben, vagyis minden olyan országban, melynek hasznára válik a gazdasági fejlődés, részben a kőolaj és az ásványok emelkedő árának következtében.

A legnagyobb aggodalom Nyugat-Európában a franciáknál, a spanyoloknál és az olaszoknál figyelhető meg, mivel ők a fejlődés társadalmi modelljét részesítik előnyben. Az aggodalom valamivel kisebb az angolszász országokban, így az USA-ban és Angliában, ahol a fejlődés egyre lassúbb, és a társadalmi egyenlőtlenség egyre élesebb. (MTI-Panoráma)