A Mikó-ügy igazi bűnösei

2015. április 17., péntek, Nyílttér

A sajtóban majdnem mindennap megjelenik valamilyen állásfoglalás a Mikó-üggyel kapcsolatosan. Hol az RMDSZ nagy tekintélyű politikusai nyilatkoznak, hogy megkezdődött a visszaállamosítás, nincs jogállam Ro­mániában, hol az ártatlan Markó Attila. Ömlik a mellébeszélés és a mosakodás, de a lényegről csak akkor lehet beszélni, ha visszatekintünk arra, hogy mindez honnan is ered. 

Ha megnézzük, a Mikó és több más egyházi és magántulajdon elkobzása, erőszakos, hatalmi elbirtoklása miképpen történt, megállapíthatjuk, hogy székely-magyar emberek is hozzájárultak.   Az államosított ingatlanok kiüresítése után következett ezek állami kiutalása, s itt van a kutya elásva. Mert vajon kinek utalták ki ezen lakásokat? Az uralkodó hatalom kiszolgálóinak, akárcsak napjainkban. Ezek az új urak kocsisokból, cipészekből, nincstelen, sokszor tanulatlan emberekből verbuválódtak kommunista vezetőkké, noha iskolai végzettségük és románnyelv-ismeretük is minimális volt. (Példa rá, hogy a Fogolyánoktól elkobzott ingóságok jegyzőkönyvében „scaun de zongora” szerepel.) Ezek az emberek az első fokú bűnök elkövetői, de ők a törvényt nem ismerve, a kommunista diktatúra felső utasítására cselekedtek. Sajnos, a helyzet azóta sem változott, csak az eszközök finomodtak.
Az úgynevezett 1989-es „forradalom” után hatalomra kerülők, a már mindent kitanult volt kommunisták és azok utódai szó szerint levadászták az emberektől elkobzott tulajdont saját hasznuk és a mindenkori hatalom érdekében. Évek teltek el, amíg megjelent az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó 1995/112-es törvény, és megalakultak a visszaszolgáltató bizottságok, melyeknek határozatai azonban megfellebbezhetőek voltak. Ezen bizottságok tagjai a főbűnösök minden elkobzott és vissza nem szolgáltatott ingatlan miatt. Nem látták, hogy például a Mikó és a hozzá tartozó tanári lakások a református egyház tulajdonában voltak? Akkor miért adták el a lakásokat aprópénzért a benne lakóknak?
Hogyan létezik, hogy 2013-ban (a március 12-i Háromszék napilap szerint) még mindig „rosszul áll a visszaszolgáltatás” Sepsiszentgyörgyön, mert 803 igénylésből csak 57-et lehetett természetben megoldani? A maradékot, amit nem sikerült lenyúlni, leküldték kárpótlásra Bukarestbe. Ott meg az idők végezetéig várnak megoldhatatlanul sorsukra. A napokban újra visszaadtak egy 225 négyzetméteres területet, amelyet 1978-ban államosítottak. Miért kellett erre ennyit várni? Az RMDSZ 2012-es választási plakátjain szerepelt az ingatlanrestitúció. Mégsem halad. Fog-e a tulajdonos – egyébként RMDSZ-es tanácstag – kártérítést igényelni az elveszett évekért? És ha egy belső tisztségviselő érdekében is ilyen lassan őrölnek a hatalom malmai, a többi szürke ember reménykedhet-e valamiben?
Véleményem szerint sem Markó Attila, sem Marosán Tamás nem bűnös a Mikó-ügyben, hanem azok, akik eladták a benne lakóknak a református egyház tanári lakásait. Mindezért ők viszik el a balhét. De az a fő, hogy harcolunk a békéért és az  igazságért – plakáton!

SZOTYORI NAGY ÁRON

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 759
szavazógép
2015-04-17: Magazin - :

4200 éves főváros

A körülbelül 4200 évvel ezelőtti Jao-korszak fővárosának pontos helyét határozták meg szakértők Kínában. Az egyes történelmi hivatkozásokban Pingjangként emlegetett Taoszit nevezték meg a szakértők a Jao királyság központjának.
2015-04-17: Nyílttér - :

Az utca hangja

N. KÁNYÁDI MIHÁLY, Szentivánlaborfalva. Az Európai Unió a volt szocialista országoknak és főleg Romániának gazdasági szempontból többet ártott, mint használt. Az új, demokratikus vadkapitalista rendszerben a privatizáció végrehajtása után – amivel tönkretették az országot – sok becsületes és szorgalmas ember kénytelen volt magánvállalkozásba kezdeni.