Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A nyári Olimpiai Játékok, 9.

2008. március 31., hétfő, Sport
Nők:

80—100 m gát 400 m gát

1932 Didrikson (eá) 11,7 —

1936 Valla (ol) 11,7 —

1948 F. B. Koen (holl) 11,2 —

1952 Strickland (au) 10,9 —

1956 Strickland 10,7 —

1960 Press I. (sz) 10,8 —

1964 Balzer (ndk) 10,5 —

1968 Caird (au) 10,3 —

1972 Ehrhardt (ndk) 12,59 —

1976 Schaller (ndk) 12,77 —

1980 Komiszova (sz) 12,56 —

1984 Brown (eá) 12,84 Moutowakil (mar) 54,61

1988 Donkova (bol) 12,38 Flintoff King (eá) 53,17

1992 Patulidu (gö) 12,64 Gunnell (nbr) 53,23

1996 Engquist (své) 12,58 Hemmings (jam) 52,82

2000 Sisigina (kaz) 12,65 Privalova (or) 53,02

2004 Hayes (eá) 12,37 Halkia (gö) 52,82

A legszorgalmasabb éremgyűjtő nemzetek: Egyesült Államok 42—35—36, Kenya 8—7—2, Nagy-Britannia 7—12—9, Németország (NDK és NSZK) 4—4—5, Finnország 4—4—3, Ausztrália 3—1—3, Svédország 3—1—3... Románia 0—2—0, Magyarország 0—1—0.

Gyalogosan

1908-ban két versenyszámban — 3500 m és 10 mérföld — mutatkoztak be a gyalogosok — kettős brit sikerrel, azaz mindkét számot a brit Larner nyerte. Ugyanezt a bravúrt az olasz Frigerio is végrehajtotta 1920-ban azzal a ráadással, hogy négy évvel később, amikor a korábbi két távból egy lett, a 10 km, újra győzött, bizonyítva, hogy ő a világ legjobb ,,taposómalma", gyaloglója. Amszterdamban nem szerepelt a gyaloglás, hogy aztán Los Angelesben az 50 km-es számmal próbálkozzanak. A második világháború után két gyaloglószámban ,,állapodtak meg", a 20 és az 50 km-es gyaloglásban. A 20 km-es távon a svéd Mikaelsson ismételt, majd a szovjet Golubnyicsij ismételte meg a bravúrt azzal a különbséggel, hogy ő nem két egymás utáni olimpián állt fel a dobogó tetejére. Az utóbbi évek kiemelkedő gyaloglója a lengyel Korzienowski, aki 2000-ben megnyerte mindkét távot, a hosszabbik távon pedig sorrendben három olimpiai aranyérmet szerzett. Páratlan siker. A nők 1992-ben léptek először a játékok színpadára, az első olimpiai bajnok a kínai Yueling Csen. Gyalogló olimpiai bajnokok:

Férfiak Nők

Év 10—20 km 50 km 10—20 km

1908 Larner (nbr)* 14:55.6 — —

Larner** 1:14:00 — —

1912 Goulding (ka)** 46:28.4 — —

1920 Frigero (ol)* 13:14.2 — —

Frigero** 48:06.2 — —

1924 Frigerio 47:49.0 — —

1932 — Green (nbr) 4:50:10.0 —

1936 — Whitlock (nbr) 4:30:41.4 —

1948 Mikaelsson (své) 45:13.2 Ljungren (své) 4:41:52.0 —

1952 Mikaelsson 45:02.8 Dordoni (ol) 4:28:07.8 —

1956 Szpirin (sz) 1:31:27.4 Read (úz) 4:30:42.8 —

1960 Golubnyicsij (sz) 1:34:07 Thompson (nbr) 4:25:30.0 —

1964 Matthews (své) 1:29:34.0 Pamich (ol) 4:11:12.4 —

1968 Golubnyicsij 1:33:58.4 Höhne (ndk) 4:20:13.6 —

1972 Frenkel (ndk) 1:26:42.4 Kannenberg (né) 3:56:11.6 —

1976 Bautista (mex) 1:24:40.6 — —

1980 Damilano (ol) 1:23:35.5 Gauder (ndk) 3:49:24.0 —

1984 Canto (mex) 1:23:13.0 Gonzales (mex) 3:47:26.0 —

1988 Priblinec (cs) 1:19:57.0 Ivanyenko(sz) 3:38:29.0 —

1992 Montero (spa) 1:21:45.0 Perlov (fák) 3:50:13.0 Yueling Csen (kí) 44:32

1996 Pérez (ecu) 1:20:07 Korzienowski (len) 3:49:30 Nyikolajeva (or) 41:49

2000 Korzienowski 1:18:59 Korzienowski 3:42,22 Vang Liping (kí) 1:29:05

2004 Brugnetti (ol) 1:19:40 Korzienowski 3:38:46 Tsumeleka (gö) 2:29:12

Magasabbra, messzebbre

Ugróatléták — a sport akrobatái, akik úgy emelkednek a magasba, úgy ,,tornásznak" a levegőben, hogy minél több időt tölthessenek ott. Nem könnyű feladat. Kell hozzá gyorsaság, erő, ügyesség, állóképesség, ritmusérzék... S ha mindezek együtt vannak, jöhet, jön az eredmény. Ugróatléta volt az újkori olimpiák első bajnoka, név szerint a hármasugró amerikai James B. Connolly.

Magasugrás. Az első újkori olimpia műsorában jelen volt. Technikája ollózó. Így aztán a eredmény is nagyon ,,szerény". A fejlődéshez előbb technikát kellett csiszolni, stílust változtatni. Az újító szerepet az amerikai Horine vállalta, kényszerűségből. Az elején ő is ollózott, mint kortársai, aztán egyszer beszorult egy szűk udvarba, ott kellett edzenie. Hogy a nekifutó távot növelhesse, oldalról kellett a lécet megközelítenie. Az elrugaszkodó lábon is változtatott, a léchez közelebb esővel lökte el magát az anyaföldtől, s a levegőbe emelkedve ,,átgurult" a léc fölött. Megteremtette a gurulótechnika alapjait. A világcsúcs pedig néhány év leforgása alatt harminc centiméterrel javult. Horine a világon elsőként szárnyalta túl a bűvös két métert — 1912-ben 2,01 métert ugrott. Az olimpiai bajnokságot viszont 1912-ben honfitársa, Richards nyerte, ő, a világrekorder csak a bronzéremig jutott. Az első világrekorder olimpiai bajnok az amerikai Osborne lett, nem világcsúccsal. Apropó, amerikaiak, ők nyerték az első tizenhárom olimpia tizenkét aranyérmét, a legutóbbit Melbourne-ben 2,12 méteres eredménnyel. Közben az amerikai Albritton — ne, ne keressék az olimpiai bajnokok között — ugrótechnikát módosított. Az ő nevéhez fűződik a hasmánt technika. E technikának köszönhetően léptek be a magasugrók élmezőnyébe az európaiak. Rómában a grúz Savlakadze nyerte az olimpia aranyérmét, pedig a világcsúcsot (222,9 cm) az amerikai Thomas tartotta, majd Thomas rekordját a szovjet Valerij Brumel emelte 228 centiméterre. S hogy nem jutott magasabbra, súlyos balesete akadályozta meg. Míg Brumel gyógyulgatott, az amerikai Fosbury egy új technikát szabadalmaztatott — a floppot. A floppnak köszönhetően szárnyalt 245 cm fölé a világcsúcs.

A leányok 1928-ban léptek először az olimpia színpadára. Catherwood, Shiley, Csák Ibolya... iratkozott fel a bajnokok névsorába, aztán jött Balázs Jolán, aki a női magasugrás olimpiai történetében elsőként védte meg bajnoki címét — két aranyat nyert a német Meyfarth is, aki viszont nem megvédte, hanem visszahódította címét —, és aki öt év leforgása alatt tizennégyszer írta át a világrekordot, és emelte 175 cm-ről 191 cm-re. Róla mondták: ha száz évig ugrik, száz évig győz.

Rúdugrás. A müncheni olimpiáig csak amerikai győztest ünnepeltek a játékokon. Münchenben aztán a keletnémet Nordwig megszakította a tengerentúliak sorozatát, és végleg. Az olimpiai bajnokok névsorában csak egy név szerepel kétszer, a „repülő plébánosé, Bob Richardsé. A ,,plébános" egy olyan korszakban röpködött, amikor a minden idők legjobb rúdugrója, Warderman — 17 éven át tartotta a világcsúcsot, a 4,77 métert már 1942-ben megugrotta — egy darab bambuszrúddal (!) emelkedett a felhők felé. Az utóbbi éveket a ,,repülő cár", Szergej Bubka uralta, őt dobta rúdja elsőként a bűvös hat méter fölé. S ha már van a rúdugrásnak cárja, lehet cárnője is — az orosz Jelena Iszinbajeva, aki elsőként szárnyalta túl az ötméteres álomhatárt, Athén olimpiai bajnoka.

Távolugrás. Újat, szenzációsat nem mondunk, ha nyugtázzuk a tényt: jószerivel ez is amerikai szám. Egy svéd (Pettersson, 1920), egy angol (Davies, 1964), egy keletnémet (Dombrowski, 1980) győzelem csupán csak arra volt jó, hogy feloldja az egyhangúságot. A bajnokok bajnokának adott pillanatban Bob Beamont tekintette a sportvilág — szenzációsat ugrott Mexikó­városban (8,90 m) —, de aztán jött Carl Lewis mesternégyesével (négy egymást követő győzelmével), és átvette a távolugrás trónját, ő lett a távolugrás Oerterje.

A leányok olimpiai bajnokainak sorát a magyar Gyarmati Olga nyitja, a románok két nevet — Viscopoleanu és Cusmir — iratnak fel a névsorba, Gyarmati 5,695 méteres olimpiai rekordja 7,40 m-nél tart, kétszer győzni viszont még csak a német Drechslernek sikerült.

Hármasugrás. Végre egy ugrószám, mely nem tartozik az amerikai egyeduralom alá. Az amerikai Prinstein, a brazil da Silva, a lengyel Szmidt megvédték egyszer-egyszer bajnoki címüket, a mesterhármas — a három egymás utáni győzelem — csak a szovjet Viktor Szanyejevnek sikerült, olimpián 18 méter fölé elsőként az amerikai Conley repült (a világrekorder viszont az angol Edwards), aztán végre jön Edwards, s ő is nyer egy olimpiai aranyat. Ma már a nők is hármasugranak, s legjobbjaik rendszerint 15 méter fölött landolnak.

Ma már nem olimpiai szám a helyből ugrás — távol, magas, hármas —, viszont nem felejthetjük el az amerikaiak ,,gumiemberét", Ray Ewryt, aki kétszer egymás után is egy olimpián három aranyérmet nyert, két számban pedig mesterhármast ért el. Nem vitás, a ,,gumiember" címre rászolgált.

Olimpiai aranyérmesek:

Férfiak

Év magas rúd távol hármas

1896 Clark (eá) 1,81 Hoyt (eá) 3,30 Clark (eá) 6,35 Connolly (eá) 13,71

1900 Baxter (eá) 1,90 Baxter (eá) 3,30 Kraenzlein (eá) 7,185 Prinstein (eá) 14,44

1904 Jones (eá) 1,80 Dvorek (eá) 3,50 Prinstein (eá) 7,35 Prinstein (eá) 14,32

1908 Porter (eá) 1,90 Cooke (eá) 3,71 Irons (eá) 7,48 Shearne (nbr) 14,92

Gilbert (eá) 3,71

1912 Richards (eá) 1,93 Babcock (eá) 3,94 Gutterson (eá) 7,60 Lindblom (své) 14,76

1920 Landon (eá) 1,94 Foss (eá) 4,09 Pettersson (své) 7,15 Tuulos (fin) 14,505

1924 Osborn (eá) 1,98 Barnes (eá) 3,95 DeHart (eá) 7,445 Winter (au) 15,525

1928 King (eá) 1,94 Carr (eá) 4,20 Hamm (eá) 7,73 Oda (jap) 15,21

1932 McNaughton (ka) 1,97 Miller (eá) 4,315 Gordon (eá) 7,64 Nambu (jap) 15,72

1936 Johnson (eá) 2,03 Meadows (eá) 4,35 Owens (eá) 8,06 Tajima (jap) 16,00

1948 Winter (eá) 1,98 Smith (eá) 4,30 Steele (eá) 7,825 Ahman (své) 15,40

1952 Davis (eá) 2,04 Richards (eá) 4,55 Biffle (eá) 7,57 da Silva (braz) 16,22

1956 Dumas (eá) 2,12 Richards (eé) 4,55 Bell (eá) 7,83 da Silva (braz) 16,35

1960 Savlakadza (sz) 2,16 Bragg (eá) 4,70 Boston (eá) 8,12 Szmidt (len) 16,81

1964 Brummel (sz) 2,18 Hansen (eá) 5,10 Davies (nbr) 8,07 Szmidt (len) 16,85

1968 Fosbury (eá) 2,24 Seagren (eá) 5,40 Beamon (eá) 8,90 Szanyejev (sz) 17,39

1972 Tarmak (sz) 2,23 Nordwig (ndk) 5,50 Williams (eá) 8,24 Szanyejev (sz) 17,35

1976 Wszola (len) 2,25 Slusarski (len) 5,50 Robinson (eá) 8,35 Szanyejev (sz) 17,29

1980 Wessig (ndk) 2,36 Kozakiewicz (len) 5,78 Dombrowski (ndk) 8,54 Uudmae (sz) 17,35

1984 Mögenburg (né) 2,35 Quinon (fr) 5,75 C. Lewis (eá) 8,54 Joyner (eá) 17,26

1988 Avdejenko (sz) 2,38 Bubka (sz) 5,90 C. Lewis (eá) 8,72 Markov (bol) 17,61

1992 Sotomayor (ku) 2,34 Taraszov (fák) 5,80 C. Lewis (eá) 8,67 Conley (eá) 18,17

1996 Austin (eá) 2,39 Galfione (fr) 5,92 C. Lewis (eá) 8,50 Harrison (eá) 18,09

2000 Kliugin (or) 2,35 Hysong (eá) 5,90 Pedroso (ku) 8,55 Edwards (nbr) 18,17

2004 Holm (své) 2,36 Mack (eá) 5,95 Phillips (eá) 8,59 Olsson (své) 17,79

(folytatjuk)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri meg az idei elnökválasztást?









eredmények
szavazatok száma 758
szavazógép
2008-03-31: Sport - Áros Károly:

Sportnaptár, 13. (Magyarok az újkori olimpiai játékokon)

Március 31. Ma harminc éve hunyt el dr. Rajczy Imre kardvívó, Szombathely szülötte, az 1936-os berlini olimpia aranyérmes kardcsapatának tagja.
2008-04-01: Mi, hol, mikor? - x:

Mi, hol, mikor

Színház
A Tamási Áron Színház ma 18 órától a kamarateremben diákbérleteseknek (Mikes) adja elő Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című groteszk komédiáját Bocsárdi László rendezésében.