A tavaly csatlakozott két országban ― Bulgáriában és Romániában ― még ennél is nagyobb, 88 százalékos jövedelemnövekedés várható, míg a tizenöt régebbi tagállamban mindezeknél jóval szerényebb, hét százalék körüli emelkedésre számítanak. A jelentés szerint nagyobb ingadozás és kisebb maximumok mellett, de továbbra is magas árszint várható a nemzetközi és az uniós gabonapiacon, amelyet a bizottság pozitív kilátásokkal jellemez, egyebek között a közép-európai országok fokozatos közös piaci beilleszkedésének és a bioetanol-piac terjeszkedésének köszönhetően. A növekvő amerikai kukoricaigény Brüsszel szerint ― az intervenciós rendszer fokozatos kivezetésével együtt ― biztosíthatja a magyar, szlovák, bolgár és román kukoricapiac kiegyensúlyozását, és megelőzheti magas regionális többletek kialakulását. Az állattenyésztésben a prognózis a baromfi- és sertéságazatban, valamint a tejágazatban vár kedvező változásokat, viszont a szarvasmarhaszektorban további hanyatlásra számít. A jelentés méltatja az utóbbi évek agrárreformjait, ám felhívja a figyelmet arra, hogy számos bizonytalansági tényezőt is figyelembe kell venni, köztük a nemzetközi piacok nehezen belátható fejleményeit, a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások alakulását, valamint az éghajlat felmelegedését és a génmódosított termékek felhasználásának esetleges kedvezőtlen változásait.

Szigorúbb élelmiszer-biztonság

Az EU-tagállamok között leginkább centralizált élelmiszer-biztonsági szervezet jön létre Magyarországon. Akár egy egész napi bevételt is elveszíthet az az élelmiszer-kereskedő, aki fennakad az új, egységes élelmiszer-biztonsági szűrőn. Az élelmiszerlánc felügyeletéről szóló törvény várhatóan még az első fél évben hatályba lép, az új jogszabály négy másikat vált fel. Az új szervezet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) keretében alakul meg mintegy 2500 alkalmazottal. A szervezet hagyományos értelemben vett fogyasztóvédelemmel, vagyis a vásárlók megkárosításának vizsgálatával nem foglalkozik, viszont hozzátartozik majd az élelmiszer-biztonság minden lépcsője ,,a szántóföldtől az asztalig". Feladatai közé tartozik a mező- és az élelmiszer-gazdaságban működő feketegazdaság elleni fellépés is.

Kukorica, napraforgó

A kurrensebb, szárazságot jobban tűrő kukorica- és napraforgófajták, hibridek vetőmagvai már elfogytak, illetve a napraforgó esetében a gyomirtó szerekre toleráns fajtákat jobban keresik a termelők Magyarországon. A kukorica-vetőmag iránt akkora a kereslet, hogy harmadik országokból, elsősorban Argentínából és Chiléből is érkezik vetőmag. Ennek ellenére hiánytól nem kell tartani, a felelősek szerint lesz elegendő vetőmag a szokásos 1,2 millió hektár kukorica-vetésterületre. A kukorica-vetőmag nyolcvan százalékát már megvásárolták a termelők. A kukorica-vetőmag iránti magas kereslet egyébként majdnem az egész unióra jellemző. A napraforgóvetőmag-ellátással sincs gond, annak ellenére, hogy a növény vetésterülete korábban jelentősen megugrott, megközelítve az ötszázezer hektárt.

Újabb madárinfluenza-góc Ázsiában

Újabb madárinfluenza-gócot találtak az egészségügyi hatóságok Dél-Koreában: egy hét leforgása alatt ez a második baromfitelep, ahol a vírus emberre is veszélyes H5N1 altípusát kimutatták ― közölte tegnap Lim Kjong Hvan, Észak-Csolla tartomány egészségügyi illetékese. A vírus ezúttal a Szöultól 250 kilométerre fekvő Csongup egyik kacsafarmján fertőzött. Az egészségügyi illetékesek a hét végén 6500 kacsát öltek le. A telep 27 kilométerre található attól a csirkefarmtól, ahol egy héttel korábban a H5N1 vírust felfedezték. 2006 novembere és 2007 márciusa között hét madárinfluenza-góc volt Dél-Korea-szerte, összesen 2,8 millió szárnyast öltek le. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2003 óta a madárinfluenzának 238 áldozata volt világszerte, az esetek többségében az áldozatok beteg szárnyasoktól fertőződtek meg.