SzomszédolásBarcaújfalu

2015. október 20., kedd, Faluvilág

Persány felől zömében barcasági magyar evangélikusok lakta távolabbi szomszédunk Barcaújfalu. Számos újfalusi települt az elmúlt évtizedekben megyénkbe, Sepsiszentgyörgyre, növelve a háromszéki magyar evangélikusok lélekszámát.

  • Énekkincsünk őrzői. Fotó: Ifj. Pál Gyula
    Énekkincsünk őrzői. Fotó: Ifj. Pál Gyula
  • A falu temploma
    A falu temploma

Harangkutató utunkon évtizedekkel ezelőtt a falu és egyházának rövid történetét összeállító Jakab Mihály lelkész-esperes fogadott. „Harangjaink fiatalok – mondta –, a régiek a teljesen elpusztult közeli Komlós település XV. századi kápolnájában szóltak. Azokhoz nehéz lesz hozzáférni, mert a hadakozó időkben a telep egyik kútjában rejtették el, így tartja a szájhagyomány, de már a kút helye sem ismert.”
Az esperes kézirata szerint 1414-ben Újfalu már magyar nevén szerepelt az okiratok­ban, Brassó földesurainak jobbágynépe alapította. Reformáció előtti, 1427-ben épült kápolnájának szentélye beépült a mai templomba, gótikus jegyeket őriz, szentségtartó fülkéjének és sekrestyeajtajának helye ma is látható. Adatok szerint boltíves mennyezetét freskók díszítik, amit később lemeszeltek. A XVIII. századi templomépület művészettörténeti feltárására eddig még nem került sor.
Miként az esperes leírta, az egyházközség levelezése 1781-ig német nyelven folyt, a helybeli magyar hívek pedig úgy mutatták ki óhajukat az anyanyelvhasználatra, hogy magyarul kezdték énekelni a zsoltárokat, ekkor helyezték Újfaluba Gödri János magyar lelkészt. A régi kápolnából megmaradt az egykori szép hármasoltár-hátkép, amelyen a keresztre feszített Jézus, Mária és János, a Megváltó legjobb tanítvány látható. Fából faragott keresztelőkádja nem maradt meg, papi széke 1790-ből való, ekkor készült a festett karzat is. A papi lakás 1852-es renoválása alkalmával előkerült a régi paplak mestergerendája s rajta ez a felirat: Anno 1451 d. 27 Mai. A templom a reformációt megelőző és azt követő német lutheránus időszak emlékeit őrzi, s hogy ma magyar evangélikus templom, azt az itt élő magyar jobbágynépnek köszönhetjük.
A barcaújfalusi, krizbai és apácai magyar evangélikus lakosság származására vonatkozóan idézzük Jakab Mihály sorait: „Sokat emlegetik Hétfaluval, Krizbával, Apácával egy sorban, ez (Háromfalu – a szerző megj.) azonban inkább egy történelem (és a felekezet) szabta közös sorsuk miatt van. Szokásai, nyelvezete egészen eltér. Nyelvjárásuk inkább az erdővidéki székely nyelvjárással egyezik. A falu lakossága több alkalommal is szinte teljesen kipusztult, bevándorlások keltették újra életre, Erdővidékről, de még az Alföldről is érkeztek bevándorlók, erre utalnak egyes családnevek. A szász lakosok emlékét már csak néhány német családnév őrzi, az idők folyamán vagy teljesen beolvadtak, vagy pedig elmentek.” Jakab meglátásait igazolja néhai Bán Imre akadémikus apácai kutatásaira alapozó véleménye is: „Az egyházközség drága kincse az 1661-ben nyomtatott Váradi Biblia egy példánya, első lapján az első magyar lelkész, Gödri János latin nyelvű bejegyzésével és egy 1790-ből való ónkehely, Gödri felesége, Gaudi Éva ajándéka.” (Apáczai Csere János, 1958, Budapest, Akadémiai Kiadó)
Szomszédolásunk alkalmá­val az 540 lelket számláló egyházközség lelkésze, Fehér Csilla és ifj. Pál Gyula felügyelő, vállalkozó, helyi érdekszervezeti elnök és községi tanácstag fogadott, őket kérdeztük a falu jelenéről.
Barcaújfalu Höltövény (Hăl­chiu) községhez tartozó település, ahol a magyarság társadalmi életének fenntartása e két intézmény feladata. A magyar tanulók vallásoktatását heti hét órában a lelkész végzi, sajnos, már itt is összevont osztályokban. Az egyházközség vagyonát visszaszolgáltatták, nemzeti és vallási ünnepek alkalmával fontos szerepet kap zenei anyanyelvünk ápolója, a sikeresen-hasznosan működő egyházi kórus, melynek karmestere Dani Csilla.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2306
szavazógép
2015-10-20: Magazin - :

Száz nap gyalog a művészetért (Hamarosan Londonba érkezik Bartha Ernő)

Október végén megérkezik Londonba Bartha Ernő kolozsvári születésű képzőművész, aki 2015. július 18-án indult száz napos zarándokútra Magyarfenesről Bács Ildikó filmrendezővel, hogy megmentse Londonban kiállított szénaszobrait. Utazásuk mottója: A művészetért, szabadságért és igazságért, szeretettel.  Eddig nyolc országon haladtak keresztül, 83 nap alatt 1700 km-t tettek meg.
2015-10-20: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Zágon, Papolc és környéke (Háromszéki kalauz (50.))

A Feketeügy vízgyűjtő területének délkeleti része a Zágoni medencezug, amely alatt délre kanyarodnak a Keleti-Kárpátok, határvonalat képezve a Háromszéki-havasok és a Bodzafordulói-hegyek között. Zágon és Papolc vidékét hegyi átjárók kapcsolják össze a Bászkák vidékével. Az altalaj mindenütt kárpáti homokkő, benne vasérc és kénes gyógyvizek, a felszínt pedig kiterjedt fenyős és bükkel kevert erdőségek borítják.