SzomszédolásKrizba

2015. október 28., szerda, Faluvilág

Krizba a barcasági Tízfaluhoz tartozó Háromfalu egyike, a már bemutatott Barcaújfalu szomszédja, ahol 400 evangélikus-lutheránus magyar lélek lakik. Bár az egyházközség történetét éppen tíz esztendővel ezelőtt vetette papírra tiszteletes Koszta István brassói lelkész, a jelen történései felől érdeklődve mégis a jelenlegi lelkészt, Bencze Nimródot kerestük.

  • Evangélikus templom, Krizba. Bencze Nimród felvétele
    Evangélikus templom, Krizba. Bencze Nimród felvétele

Helyszűke miatt nem részletezhetjük Háromfalu népének eredetét, az egyháztörténet írója szerint „Háromfalu őslakói már a teuton lovagrend betelepülése előtt székely-magyar határőrök voltak. Mint szabad jogállású barcasági falvak, eredetileg a királyi birtokokhoz tartoztak, s a később betelepült szászok jobbágysorsba süllyesztették. A falu neve eredetileg Rákospatak volt, s ezt a szászok Krebsbachnak fordították, és használatban Krizbává alakult” (krebs németül rákot jelent).
Nem könnyű egy látogatás alkalmával megtudni, hogy a krizbai magyar evangélikusok minek vallják magukat: csángónak vagy székelynek. „Bármikor s bárhonnan települtek a Barcaságra őseink – írja Koszta István tiszteletes –, elég azt tudnunk, hogy ez az árvaságban is emelkedett lelkű nép magyarul beszél, magyarul érez, magyar dicsőségről álmodik és dalol.” Erről s a háromfalusiak vendégszeretetéről magunk is meggyőződtünk. E sorok írójának volt alkalma ellátogatni a Persányi-hegyek sziklás előfokán álló Krizba vára romjaihoz. A krizbai magyarok csak mosolyognak, amikor azt német lovagvárnak írják a jelenlegi turistakalauzok. II. Géza királyunk parancsára kezdtek itt határszéli favárakat-, gyepűket építeni – így a vélemény –, Krizba vára is Szent László király idejében épült, romjai még ma is dacolnak a viharokkal. Itt tárolta aranykincseit Hidvég leggazdagabb embere, a vár építtetője, Nemes Mihály.
Túl azon, hogy templomuk elébe székely kaput állíttattak a krizbaiak, néperedet ügyében Illyésné Barcsa Ilonát is megkerestük, akinek férje amolyan falukrónikás volt, sokat olvasott, jegyzetelt. Hitt Orbán Balázs szavaiban, aki szerint Krizba helyén kiterjedt erdőségek borították a Barcasági fennsíkot, Lövétéről jöttek a vidékre az első székelyek, akiknek az erdőirtás volt a feladatuk, helyükbe magyar vár- és határőrök települtek. Ilonka közeli szomszédasszonyához, Ferencz Piroskához vezetett. Ő a helyi RMDSZ elnöke – mondta –, rekonstruálta a krizbai népviseletet, és a püspökjárás alkalmával ketten be is öltöztek.
„Én inkább csángósnak tartom, mint székelynek ezt a viseletet – mondta Ferencz Piroska –, de tagadhatatlan, hogy a népviseletre mindig hatással volt a környező népek formavilága. Szándékunk még készíttetni néhány ruhát, és azt öltjük fel a következő sepsiszentgyörgyi kórustalálkozónkon.”
A krizbai népviselet változásainak bonyolultabb a története – magyarázták. A politikai szempontból nehezebb időkben inkább a kevésbé ismert magyar népviseletet vezették be, azt jobb szemmel nézték a hivatalosságok, mint a székelyt. Szexty Kálmán lelkész, aki 1904–1941 között szolgált Krizbán, lépten-nyomon a csángós népviseletet szorgalmazta. Krizba jeles szülötte, Seres András (1935–1992) néprajzkutató szerint az eredeti népviselet olykor kevert, hol csángós, hol pedig székelyes, de a XIX. század végén kihalt. Egy, a világhálón is megtalálható, 1920-ban készült csoportképen a Ferenczi Piroska által elkészített csángós női viseletbe és székely lajbiba öltözött lányok-asszonyok is láthatóak. Seres András, akinek síremlékét Krizbán láthatjuk, Árkoson hunyt el, gazdag néprajzi anyaggal bővítve Délkelet-Erdély etnográfiai adattárát. Krizba közigazgatási szempontból önálló település, infrastruktúrája épülőfélben.
A magyarságot id. Jakab Árpád presbiter képviseli az RMDSZ színeiben a községi tanácsban – tudtuk meg Bencze Nimród lelkésztől –, s az egyházközség felügyelője Schmidt Klára. Kicserélték egyik harangjukat, s újat Passauban öntettek, következik a harangtorony tatarozása. Krizba és Barcaújfalu közös fúvószenekart működtet, megkezdte próbáit a vegyes kar, testvérgyülekezeti kapcsolatot ápolnak Győr város régi egyházközségével, és szoros a kapcsolatuk egy dániai evangélikus alapítvánnyal. Újságolták, hogy Háromfalut s így Krizbát is több alkalommal meglátogatta a háromfalusi gyökerekkel rendelkező Veress Emese Gyöngyvér néprajzi szakíró, újságíró, rádiós, a Barcasági Könyvek sorozat szerkesztője, akinek köteteiben („Mikor Oláhország háborút izene.” A barcasági csángók kálváriája, Budapest, 2008 és 250 éves a konfirmáció Magyarországon, Budapest, 2006) Krizba, s ottani személyek emlékezései is szerepelnek. A helyiek számára öröm, hogy van, aki figyel a jelenben is Háromfalura. Nem ő az első, aki többször írt Krizbáról, hadd említsük meg, hogy két háromszéki tollforgató – akik közel kortársak voltak – is sok hasznos régi dolgot mentett meg írásaiban: a székelyszáldobosi Bartha Károly (1831–1920) hétfalusi néptanító, a csángók kultúrájának, történetének, nyelvének, életmódjának kutatója, az oktatásügy kiemelkedő személyisége volt, valamint az olaszteleki születésű Kolumbán Lajos (1875–1958) etnográfus, tanár, aki az első néprajzi összefoglalást (A Barcaság és népe, Budapest, 1906) készítette a térségről.
 

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2615
szavazógép
2015-10-28: Faluvilág - Bokor Gábor:

Isten dicsőségére énekeltek

Hétvégén zajlott a hagyományos papolci kórustalálkozó. A negyedik alkalommal megrendezett eseménynek a református templom adott méltó otthont. Hat kórus, a helyi református vegyes kar, az uzoni református dalárda, a keresztvári Fekete Lajos Református Dalárda, a kilyéni Búzavirág Dalkör, a kovásznai Pastorala Kamarakórus és a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar vett részt a találkozón.
 
2015-10-28: Pénz, piac, vállalkozás - Nagy D. István:

Bérekben még mindig sereghajtók (Háromszéki cégranglista)

A közel ötezer Háromszéken tevékenykedő vállalat alig több mint 15 százaléka érdemelte ki tavalyi tevékenysége alapján, hogy bekerüljön a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által összeállított cégranglista díjazottjai közé. A sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglőben megszervezett díjátadó ünnepségen egyebek mellett újból szóba került, hogy a megye továbbra is sereghajtó a bérezés tekintetében, miközben a cégek nyeresége értékelhető mértékben nőtt 2014 során.