Az Európai Unió államainak képviselői Brüsszelben nap mint nap üléseznek, tárgyalnak, oldozzák Európa és a világ problémáit. Hiába dolgoznak éjjel-nappal, legtöbb kérdésben mégsem jutnak dűlőre. Ezért aztán a fontos döntésekhez egyre gyakrabban hívják meg a tagállamok vezetőit. Tény, hogy az unió fővárosa veszélyes hellyé vált.
Csoda, hogy nem telefonált még senki, hogy bomba található az ülésteremben. Egy hete még akkora terrorveszély volt Brüsszelben, hogy megállt az ész, a metróközlekedés, sőt, még az élet is. De úgy látszik, a titkosszolgálatok a terrorelhárítással olyan jól együttműködtek, hogy elszállóban e riadalom. Pedig a saját fülemmel hallottam egy szakértői véleményt: Valakik, valahol, valamikor, valamit elkövetnek! Ezek után mégis magukat nem kímélve, a terrorveszélynek is kitéve, szabadnapjukat feláldozva, múlt vasárnap az EU-s tagállamok vezetői Brüsszelben ismét a bevándorlásról tárgyaltak. És csodák csodája, több hónapi tekli-mekli után akcióterv is született.
Mert az uniós országok egy részének kellenek is bevándorlók, meg nem is. Kell egymillió munkáskéz Németországnak, ami ötszázezer embert jelent. No de mi lesz a többivel? Már Svédország is kitette a Megtelt! táblát. Mi legyen a felesleggel, a nem munkáskezek viselőivel? Kezdetben szét akarták őket osztani, de ehhez nem sok tagállamnak füllött a foga.
A megoldást Törökország kínálta fel: némi piculáért, bő 3 milliárd euróét, no meg ígéretekért, hogy folytatják vele az uniós felvételi tárgyalásokat, s vízummentességet adnak állampolgárainak, ha menekült-turkálót működtet. Lehet, a hölgyek-urak egy idő után rájönnek, hogy törököt fogtak? Németország befogadott 800 ezer török vendégmunkást arra számítván, hogy dolguk végeztével hazatérnek. Ma vannak hárommilliónyian.
A törökök gyorsak és ügyesek. Hamar és szakszerűen megoldják a menekültkérdést. Lám, milyen hirtelen és pontosan lepuffantották az orosz bombázót is. Csak távirati stílusban említem: az orosz gép 17 másodperc alatt átröppent a török légtér egyik kiszögellésén: huss! A törökök puff!, odapörköltek neki! A gép bumm!, leesett. A pilóták kiugrottak. A szírek lőtték őket: piff-puff. A pilóták: potty-potty. Egyik meghalt, kámpec. Putyin morgott: brumm, brumm. Rászólt a török miniszterelnökre, hogy mondja már: bocs! De ő csak annyit mondott: sajna. A törökök ezzel beletenyereltek a körvonalazódni látszó Iszlám Állam elleni közös fellépésre irányuló megegyezésbe. Putyin szisszent: (jaj) hátba szúrtak! De nem volt halálos döfés, s rögvest a szankciók hideg fegyveréhez nyúlt, mondván: felfüggesztik a charter repülőjáratokat, nem szerveznek turistautakat és üdültetéseket, csökkentik a török importot, bevezetik a vízumkötelezettséget… A másik orosz medve, Dmitrij Medve(gyev) megvádolta őket, hogy védik az Iszlám Államot, török tisztviselők gazdaságilag érdekeltek a terrorcsoporttal folytatott olajkereskedelemben: loccs!
Most a törökök az unióval tárgyaltak. És milyen jó lesz, ha ők megállítják a bevándorlókat, akik már a spájzban vannak, és annyian, mint az oroszok! Törökország lesz a turkálónak álcázott rabszolgapiac. Ott válogathat a munkáskezek közt Németország. Aztán akit elvisznek, és kiderül, nem munkás-, csak kétbalkezes, visszazavarhatják, Törökország megígérte, visszafogadja. Kiderült, nem csak olcsó munkaerő árasztja el gazdagék világát, köztük emberek is vannak.