Sepsibükszádon is forró a nyár

2007. június 28., csütörtök, Faluvilág

Kisgyörgy Zoltán felvétele

Tűző a nyár a Csomád alatti településen is, esett a patakok szintje, kevesebb az ivóvíz. A vulkanikus hordalékon kialakult, homokban gazdag talajnak kell a nedvesség, s ha a település saját vízhálózatából még illegálisan is öntöznek az alsóbb helyeken lakók, a falu felső fele víz nélkül marad. Régi gond ez, melyen egyelőre csak a fogyasztók mérsékletessége enyhíthet. De nemcsak ez a gond itt júniusban.

Baj van a tejjel

Talán ennél is nagyobb gond — s a gondból könnyen és hamarosan baj is lehet —, hogy elégedetlen a bükszádi tej minőségével a felvásárló Covalact Rt., s miként Steckbauer György alpolgármester elmondta, a gyár felszólítást küldött: ha ezen nem változtatnak, július elsejétől nem fogja átvenni a tejet. Megengedhetetlenül nagy a baktériumszám, a vizezést, úgy néz ki, sikerült kiküszöbölni. Kívánnivalót hagy maga után a tej higiéniája, felette sok a tőgygyulladásban szenvedő állat. A község termelőinek nyolcvan százaléka a Covalactnak, a többi a Danone cégnek adja a tejet. Sokan nem veszik komolyan a fenyegetésnek tűnő bejelentést, van termelő, aki fittyet hány az uniós normákra, s bár szüksége van a faluhelyen egyre fontosabb tejpénzre, azt veti oda: miből él meg a Covalact, ha nem veszi el a tejet? Feletetem a disznókkal, sajtot készítünk belőle, tejterméket, s feléli a család. Igen ám, de ahol nagyobb az állatállomány, ahol nem volt egyszerű azt felszaporítani, ott a kérdés másképp tevődik fel. Gond, hogy a csarnokban egy helyre kerül a jó és a gyenge minőségű tej, a felelőtlenségért fizet az is, aki kiváló minőségűt ad le. ,,Nem igaz, hogy csak fejőgéppel lehet kiváló minőségű tejet nyerni — magyarázták a szakmabeliek —, kézi fejéssel is lehet kifogástalan higiéniát biztosítani." A bajon az állattartók maguk tudnak csak segíteni — mondták —, uniós elvárásokkal kapcsolatos felvilágosításban, tanácsban nem volt eddig hiány.

Nyáron sincs lazítás

A bükszádi községvezetők sorjázták tovább a nyár gondjait. Várják, hamarosan meg kell kapniuk a 7-es kormányrendelet alapján megnyert pénzt a kanalizálási rendszer kiépítésére. Ez a turisztikai kisrégióban elengedhetetlen. Egyre szűkebbnek bizonyul az iskola épületében berendezett önkormányzati hivatal, s a helyzet az uniós követelmények nyomán még súlyosbodik. Az önkormányzatnak még nem sikerült egyezségre jutnia a fogyasztási szövetkezet helyi vezetőségével, ugyanis a település felső részén álló emeletes üzlethelyiség megvásárlása megoldaná a gondokat. „Ebben az ügyben a felső RMDSZ-es vezetés és a megyei tanács segítségét fogom kérni" — tájékoztatott Bács Csaba polgármester.

Amikor pályázati lehetőség nyílt a kultúrotthon feljavítására, erre is megtették az első lépéseket, ami szintén nem halasztható hosszabb ideig, hisz a községben él a magyar közművelődési tevékenység.

S ha nyár, akkor legeltetés dolgában is esik itt-ott hiba, mert van úgy, hogy beleharap az állat a termésbe. A nagyobb bajt a vadak okozzák. Dúlják a határt a vaddisznók minden irányból. A pityókaföldek tele ,,ijesztgető csóvákkal", őrizni kell éjjel a krumpliföldeket, de megjelent a medve is. Minap az egyik esztenán két disznó esett áldozatul mackó koma látogatásának. A bács egyelőre a hivatalosan felvett jegyzőkönyvvel maradt.

— Perbe hívták a bükszádi községi földosztó bizottságot a zabolai Mikes-örökösök — tájékoztatott Bács Csaba, a bizottság elnöke —, mert a visszaigényelt 4600 hektár erdővagyonból mi csak 2017-et szolgáltattunk vissza, ugyanis a húszas évek agrárreformja a különbséget kitevő erdőterületet az akkori Sepsibükszád községnek juttatta! Nos, a 247-es törvény nem vonatkozik ezekre a vagyonokra, csak az 1945 után elkobzott és államosított területekre. Azért, hogy a védelemre fel tudjunk készülni, a per halasztását kértük.

Hamarosan meg kell kezdeni a korszerűsítési munkálatokat a Mikes Ármin Általános Iskolában. Kicserélik a nyílászárókat, elvégzik a fontosabb javításokat. Erre pénzalap áll rendelkezésükre, melyet a tanügyminisztérumtól kaptak a tanfelügyelőségen keresztül.

Sepsibükszádtól Tokióig

Ismert, hogy a sepsibükszádi iskola tanulói több alkalommal világot jártak-láttak, mert Mihai Trifoi tanár úr tevékenysége révén sokan beszélik az eszperantó nyelvet. Nos, ez alkalommal a tanár úr, mint az Eszperantó Liga tagja, nemzetközi eszperantó iskola tanfolyamának előadójaként vesz részt egy Japánban sorra kerülő rendezvényen. Az már csak hazai érdekesség, hogy Japánba csak olyan repülőgépen tud eljutni, amely Temesvárról indul Milánóba, onnan van közvetlen járat majd Olaszhon és a szigetország között.

Bár még korai, de a bükszádiak már készülnek az augusztus folyamán sorra kerülő III. Községi Napokra. Bővíteni szeretnék a tavalyi programot, s a rendezvényre ismét hivatalosak lesznek a magyarországi testvértelepülések: Berhida, Vasad és Somodor.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 725
szavazógép
2007-06-28: Család - x:

Sepsiszentgyörgyi portartó (Hagyományőrző kézimunka)

A körrel övezett korongdísz felületét a három körívvel olyan módon tagolták, hogy a középen üresen hagyott rész száras szarvasagancs portartónak az alakját sejteti. A bal szár felületének középső ékítménysorát karcolt betűformák (vagy talán rovásjegyek) szakítják meg. (f. e.)
2007-06-28: Faluvilág - Sylvester Lajos:

Korszerű vágóhíd Lemhényben

Az utolsó simításokat végzik - Sylvester Lajos felvétele
Páll Andor vállalkozó neve három településen, Bereckben, Ojtozban és Lemhényben megkerülhetetlen. Én többnyire kulturális rendezvényeket megelőzően és az ünnepségeken találkoztam vele. Ojtozban, bármilyen területrendezési, emlékjel-állítási szándékunk volt, Dimény Zoltán berecki polgármestertől a Gábor Áron Alapítvány elnökéig, Khell Ödönig előbb-utóbb mindenki ott kötött ki, hogy ezt megbeszéljük Páll Andorral.