A határozat hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben is, majd harminc napon belül az alkalmazási szabályzata követi. Egy munkapéldány értelmében az úgynevezett minimális támogatást (ajutoare de minimis) azok a mezőgazdasági terményeket előállító gazdák kaphatják, akik (szak)egyesületi tagok, hivatalosan bejegyzett mezőgazdasági vállalkozók, termelői csoportok vagy szövetkezetek tagjai, legalább 0,25 hektár mezőgazdasági területen termelnek, és nincs költségvetési tartozásuk. A biotermékeket előállítóknak továbbá szükséges a minisztériumi nyilvántartásban való szereplés, valamint tanúsíttató céggel kötött szerződés. A munkaanyag szerint az összegek 1110—3700 lej között mozognak hektáronként, a biogazdák a minősítés költségeinek felét is igényelhetik. A támogatásokról, további feltételekről a hivatalos megjelenés után közlünk bővebben.

Bíró Zoltán

A mezőgazdaság több az élelmiszertermelésnél

Szemléletváltásra, természetes módszerekkel a helyi piacra termelő gazdaságokra, a fosszilis üzemanyagoktól való függőség csökkentésére, illetve a kereskedelempolitika és a támogatási rendszer átalakítására van szükség a globális élelmezési krízis elkerülése érdekében az ENSZ legutóbbi jelentése szerint. A 64 ország négyszáz tudósának közreműködésével három év alatt elvégzett, Nemzetközi felmérés a mezőgazdasági tudomány és technológia hatásáról a világ fejlődésére című vizsgálat szerint a következő 25―50 évben megduplázódik a globális élelmiszer-szükséglet. Különösen a fejlődő országokban lesz nagyobb a kereslet, ahol most is élelemre fordítják a fogyasztási kiadások 60―80 százalékát, szemben az ipari államokban mért 10―20 százalékos aránnyal. Az árak már el is szabadultak. A Világbank szerint a búza ára például tavaly március óta 130 százalékkal emelkedett, az élelmiszerekért pedig átlagosan 83 százalékkal kell többet fizetni, mint három éve. Robert Watson professzor, a felmérés vezetője szerint az árrobbanást a népességgyarapodás és a fogyasztási szokásokban megugró kereslet, a kedvezőtlen időjárás, az árupiaci spekuláció, a fejlett országok kereskedelempolitikája és a bioüzemanyag-termelés okozta. ,,A mezőgazdaság sokkal több az élelmiszer-termelésnél. Ezt kell megérteni" ― mondta Robert Watson. * Az ENSZ nagyon komolyan veszi a világszerte növekvő élelmiszerárak okozta válságot ― közölte a világszervezet főtitkára. Ban Ki Mun felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerválság nemcsak az ENSZ rövid távú humanitárius célkitűzéseit vetheti vissza, hanem károsan hathat ki az olyan középtávú programokra is, mint a szegénység és az éhség elleni küzdelem. ,,Ha időben nem tudjuk kezelni a problémát, sok országban maga a biztonság kerülhet veszélybe" ― szögezte le.

Tokaj-vita

Vélhetően nem lesz egységes a magyar és szlovák tokaji borvidék, mert Magyarország valószínűleg kezdeményezte az Európai Unió illetékes szervezeteinél, hogy vonják meg Szlovákiától a tokaji név, valamint a származtatott elnevezések, így a Tokajsky márkanév használatát. A bortörvény alapján a határon átnyúló borvidéki területen Szőlőske, Szlovákújhely, valamint Kistoronya határában, összesen 174 hektáron lehetett tokaji szőlőt termelni. Magyarország azt a kompromisszumos javaslatot tette, hogy ezt egészítsék ki Nagytoronyával, és a négy falu első és másodosztályú szőlőkataszterén, mintegy 400 hektáros területen termeljenek tokaji bort. A szlovák fél azonban hét község 908 hektárjához mereven ragaszkodik. A megállapodás mindkét fél számára fontos lenne, ugyanis az Európai Unió számára a borvidékeknek 2009. augusztus elseje, valamint 2010. december 31-e között el kell készíteniük az úgynevezett egységes termékleírást. Az Európai Unió a földrajzi eredetvédelem alatt álló tokaji elnevezést még 1993-ban Magyarországnak ítélte, ezért kellett megszüntetni a hasonló elnevezésű borok előállítását Franciaországban és Olaszországban.