Gátalja polgármestere nyilatkozta, hogy a belterület után fizetendő illeték a háromszorosára nőtt, ez pedig komoly felháborodást váltott ki a helyiekben. A bánsági település 2004-ben, egy helyi népszavazás nyomán vált kisvárossá, a helyi hatóságok pedig ismét referendummal módosítanák státuszát. És ugyanígy járnának el Csákban is Petru Filip elöljáró szerint. Egyébként egyik település lélekszáma sem éri el a hatezret...
Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt a román állam minél több várost szeretett volna felmutatni, ezért elindult egy hullám, amelynek keretében nagyközségeket léptettek elő. A visszaminősítésre viszont nem létezik törvény, erre az országban nem volt még példa. A polgárokat meg lehet győzni egy népszavazásról, de a döntés már a prefektúrán megbukik. Tóth Sándor fejében is megfordult, hogy Nyárádszeredát ismét községgé nyilvánítsák, még 2014-ben, de teljesen más okokból: kisvárosi mivolta miatt európai uniós pénzektől esik el a település. Ettől az évtől azért drágult jelentős mértékben a városi lét, mert a januártól hatályba lépett adótörvénykönyv értelmében megnövekedett az ingatlanok adóalapja...
És hadd ellenpéldázódjam az anyaországommal, melynek egyik ingyenes lapja, a Metropol nagybetűs címmel teszi közhírré, hogy tavaly ősztől már nehéz városi címet szerezni. Magyarországon 2015-ben a 3154 településből 346 város, de a városlakók aránya 70 százalék. Az elmúlt évben huszonhárom település pályázott a városi címre, ezek közül Jászladány 5614, Egyed 5113, Tiszaalpár 4947, Etyek 4100 lakóval. Az idei jelentkezők között van Tihany is, ahol kevesebb mint 1400 állandó lakost tartanak nyilván, de Tósoki Imre polgármester jól tudja: az alacsony lélekszám miatt már a szabályok megváltozása előtt is benne volt a pakliban az elutasítás. Ám nem is Tihany mérete miatt pályáztak, inkább az imázsvárosi kategóriát célozták meg, mint amilyen Visegrád vagy Villány. A nyári főszezonban tízezer ember tartózkodik a településen, ehhez kell igazítaniuk az infrastruktúrát, és a városi ranggal 15 millió forinttal több támogatás jutna Tihanynak. De nem siránkoznak, ha nem lesznek város: a pályázattal jelentős helytörténeti anyag is összegyűlt, mely egy könyv alapja lehet. A Balaton-parti község idén jelentkezett, mivel korábban csak nagyközségek pályázhattak városi rangra, Tiszaalpár viszont már a harmadik próbálkozásnál tart. Polgármestere szerint városnak lenni sokkal inkább rangot, fejlődési lehetőséget jelent, mint pluszpénzt, mivel a legtöbb állami támogatás a lakosságszám alapján jár... Magyarországon a városi rang megszerzését új szabályokhoz kötik: tízezernél több lakos, középiskola, hivatásos tűzoltóság, rendőrkapitányság vagy rendőrség, tanuszoda vagy többcélú sportcsarnok is kell hozzá. Az is feltétel, hogy a csatornázottsági arány legalább 60, a szilárd burkolatú utak aránya pedig minimum 90 százalékos legyen. A jelenlegi 346 városból több mint kétszázban tízezernél kevesebben laknak, az aszfaltozott utak aránya pedig a Pest közeli Érden sem közelíti meg a 90 százalékot...
És akkor mit szóljunk mi, székelyekül, ami útjaink minőségét illeti?