19. Olcsó élelmiszerbolt létesítése nyugdíjasok számára.
Működik, visszajelzések nincsenek arra, hogy ezen a rendszeren valamilyen formában változtatni kellene.
20. Szántóföldek visszaszolgáltatása, a szépmezői ötszáz hektár megszerzése.
Az ötszáz hektárról nem akarok külön beszélni, ez számomra lezárt kérdés, meg van oldva. Szántóterülettel nem igazán rendelkezik a város, az a döntés született, hogy egy az egy értékben — és ezt nagyjából elfogadták a földtulajdonosok is — legelőt adunk, mivel az erdők, legelők visszakerültek a városhoz.
21. Munkahelyteremtés.
Ha saját magunk hozunk létre munkahelyeket, az egyszerűbb kérdés, de nem biztos, hogy közpénzekből fizetett állások többsége kell legyen Sepsiszentgyörgyön. Közvetett módon, vállalkozók támogatásával — erről már szó volt. A munkahelyteremtéshez az is hozzátartozik, hogy milyen pénzügyi kereteket lehet biztosítani építkezésekre, és az elmúlt két esztendőben messze sokkal több lehetősége volt a városnak javítani, utat, csatornát építeni, de minisztériumokon keresztül lakás meg egyéb építkezésre is, amire például nem biztos, hogy idén elég munkaerőt találnak a cégek. Én úgy érzem, hogy ez a formája a munkahelyteremtésnek, hogy igenis, van pénz, amiből dolgozni lehet, ezt kellene kihasználniuk a sepsiszentgyörgyieknek, akik szakmában dolgoztak régebb. Én úgy látom, munkahely szempontjából ma nem áll olyan rosszul Sepsiszentgyörgy, annak ellenére, hogy a statisztikák egyebet mutatnak.
22. Európai gondolkodású, európai szellemiségű város megvalósítása.
Idén januártól hivatalosan is európai várossá váltunk, most egy kicsit a szellemiségen kell gondolkodnunk közösen.
23. Ifjúsági ház megvalósítása.
Amikor ezt leírtuk, hőközpontokban gondolkodtunk, hogy valamelyiket át kellene erre a célra alakítani. Konkrétan nem fogalmazódott meg, hogy mit akar ez az ifjúsági ház jelenteni. Meg kell találnunk azt, aki igazán szeretne foglalkozni a dologgal, és mi csak a támogatási résszel jöjjünk. Amúgy az ifjúság számára épül az új sportcsarnok, ami lassan meglesz.
24. Az Olt töltésén kerékpárút, hegyikerékpárút a város erdejében.
Adósak vagyunk az Olt-töltési kerékpárúttal, azonkívül, hogy a keresztmetszete le van rajzolva, semmi nem történt. A hegyikerékpárútnál annyi az előrelépés, hogy amíg az erdészettel folytatott beszélgetések 2004 előtt nem működtek, mára már a város tulajdonában vannak ezek az utak, illetve az az út, amiről gondolkodunk. A sugásfürdői fejlesztésben szerepel, most már semmi akadálya, gépünk is van, amely el tudná végezni a javítási munkálatokat. Már a nyáron, legkésőbb az ősszel igénybe is lehet venni.
25. Műgyepes pálya a Váradi József Általános Iskolában.
A műgyepes pálya azért van nálam kiszínezve, mert az az elképzelés, amit a Váradi József-iskola megpendített, hogy van partnere, akivel elkészítse, nem jött össze, viszont volt más, aki a műgyepes pályát megcsinálta, és úgy tűnik, hogy újabbakra is van igény. Amiben mi még gondolkodunk, a két sportcsarnok közötti kézilabdapálya, azt kellene megoldani ilyen burkolattal.
26. A jégpálya megszerzése a város számára.
A jégpályát még mindig nem sikerült visszaszerezni, de magamra nem tartom jellemzőnek, hogy ha kudarc ért egy adott pillanatban, illetve akkor azt nem lehetett megoldani, teljesen félreálljak mellőle. Miként megvívtuk a harcot az erdei utakkal, és az is sikerült, ugyanúgy meg kell vívnunk a jégpálya mellett például még a sugási erdészeti házért is a harcot.
Számon kérte: Váry O. Péter