JegyzetA Bolyai-ügy Brüsszelben

2007. június 29., péntek, Nemzet-nemzetiség
A hír, miszerint három erdélyi magyar képviselő beadványban kérte a Bolyai Egyetem újraindítását, és aláírásgyűjtésbe kezdtek a brüsszeli Európa Parlamentben, nem akármilyen fordulatot jelez vagy eredményezhet hivatalos képviseletünk politikájában.

Ma már nem titok, hogy a soha nyilvánosságra nem került egyezségben, mely a kilencvenes évek közepe körül köttethetett, a szövetség vezetői egyebek mellett alighanem azt is vállalták, hogy lemondanak a külön külpolitizálásról is. Hitelt érdemlő elemzések szerint az ország uniós csatlakozásának kívántak alárendelni minden egyebet, de az is lehet, hogy a kis lépések politikája követelte meg a döntést, esetleg más meggondolások vagy nyomásgyakorlás játszott közre, tény, hogy egy egész évtizeden keresztül az autonómiatörekvések és az önálló állami egyetem kérdésében az RMDSZ olyan taktikázásba kezdett, mely e kérdések háttérbe szorulását eredményezte, s amikor a Tőkés-alternatívát gyakorlatilag kizárták a szövetségből, akkor az erdélyi magyar pluralizmust is kiutasították egyúttal belőle. A magyar társadalom kettészakadt, s bár az ellenzék gáncsolt szervezkedése nagyon lassú volt, és máig sem befejezett, a többpártrendszer életre hívása elkerülhetetlenné vált.

Az ellenzéknek átengedett témák tíz év után most ismét előtérbe kerülnek, és a hivatalos képviselet is szembesülni kénytelen velük. A brüsszeli lépés Bolyai-ügyben nyilván taktikai jelentőséggel is bír, komoly presztízsvesztésen esett át az RMDSZ-vezetőség az utóbbi időben, s a kormányzati szerepvállalás ismételten kutyaszorítónak bizonyult stratégiai kérdésekben, akárcsak a Constantinescu-érában. A minisztériumi ügyintézés apró-cseprő sikerei azonban nem pótolhatják a magyar társadalomépítés nagy kérdéseire adandó válaszokat és megoldásokat. Az önálló egyetem 1990 februárja óta égető kérdés — s a román politikai élet gyakorlatilag jottányit sem volt hajlandó engedni képtelen, merev, égbekiáltóan diszkriminatív álláspontjából, ami a szervezeti különállást illeti. A kétnyelvű feliratok legutóbbi kitiltása az egyetem épületéből e betegség szimptómája, efölött az európai kultúrnépek közössége nem hunyhat szemet. Hogy az RMDSZ egy új politikai stílus jegyében tette-e meg brüsszeli kezdeményezését, felbontja-e hallgatólagos korábbi megállapodását a román elittel vagy sem, elválik a közeljövőben, de a Bolyai létrehozása, vele vagy nélküle, nem késhet a végtelenségig.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1503
szavazógép
2007-06-29: Nemzet-nemzetiség - Sylvester Lajos:

Nemzetközi üggyé emelni a Bolyai Egyetem visszaállítását (Határhelyzetek)

Bodó Barna egyetemi adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke is üdvözölte a három RMDSZ-es képviselő nyilatkozatát a Bolyai Állami Magyar Tudományegyetem újraindításának szükségességéről, mint olyan lépést és kezdeményezést, amely ismertté teszi nemzetközi színtéren az erdélyi magyar felsőoktatás ügyét, de a nyilatkozó egyben figyelmeztet arra, hogy ha nem gyűl össze a megfelelő számú aláírás, azaz a 785 EP-képviselő többségének támogatása, annak az egész ügyre negatív hatásai lehetnek.
2007-06-29: Nemzet-nemzetiség - Bartos Loránd:

Voltak-e CIA-börtönök Romániában? (Magasles)

Amikor néhány éve először hangzottak el az Európai Unió hivatalos tisztségviselői részéről ama vádak, hogy az Egyesült Államok hírszerző szolgálata 2003 és 2005 között titkos börtönöket működtetett bizonyos NATO-tagállamok — így Lengyelország vagy Románia területén —, a román hivatalosságok élből, felháborodottan tagadták a börtönök létezését, légből kapottnak és rosszhiszeműnek minősítve a vádakat.