A feketehalmi börtön

2008. május 16., péntek, Riport

A bűnmegelőzési program keretében Kézdivásárhely rendőrsége május 8-án a roma közösség képviselői és a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ tizennyolc évet betöltött végzős tanulói bevonásával rendhagyó akciót szervezett.

Dr. Florin Popa városi rendőrkapitány közbenjárására Marian Dumitrache rendőrfőbiztos, a feketehalmi börtön parancsnoka beleegyezett, hogy az autóbusznyi romát és középiskolást három kézdivásárhelyi újságíró is elkísérje a Brassó megyei börtönbe. A látogatást megelőzően a kézdivásárhelyi rendőrség székházában negyven romának bűnmegelőzési előadást tartottak, majd a polgárközeli rendőrök soraikból választották ki azt a tizenöt személyt, aki két órát eltölthetett a feketehalmi fegyházban. Dr. Florin Popa, a megyei és a kézdivásárhelyi polgárközeli és bűnmegelőzési rendőrségi osztály munkatársai is részt vettek a nem mindennapi feketehalmi börtönlátogatáson. A romákat a céhes város cigányvajdájának legnagyobb fia, Bereck, Ozsdola és Gelence vajdája kísérte el.

Rövid történet

Az Állomás utca 12. szám alatt található fegyház Románia harmincöt börtönének egyike. Ezek közül huszonöt — a feketehalmi is — maximális biztonsági rendszerű. Erdélyben Aradon, Nagyenyeden, a Déva melletti Barcsán, Nagyváradon és Temesváron működik maximális biztonsági rendszerű büntetőintézet. Adataink szerint jelenleg a romániai börtönökben negyvenezer elítélt tölti kisebb-nagyobb időtartamú vagy életfogytiglani büntetését. Valamennyi börtönben nagy a zsúfoltság, a feketehalmi fogház 121 százalékkal szerepel a statisztikákban, ami a többi hasonló intézethez viszonyítva nem is olyan nagyon zsúfolt, hiszen van, ahol nem ketten, hanem hárman is alszanak egy-egy vaságyban. A feketehalmi börtönt 1953 májusában létesítették, amikor a brassói megszűnt, és Feketehalomra vitték át a 286 rabot. A börtönt a Brassó rajoni Gheorghe Dimitrov nevű állami ipari egység volt szalámigyára épületében alakították ki. Az irodák a szomszédos államosított magánházakban kaptak helyet. A börtön első tatarozására 1967-ben került sor, amikor egész sor melléképülettel egészült ki. A második tatarozás és bővítés 1978-ban történt. 1998-ban minden épület új cserepet kapott. A fennmaradt iratok tanúsága szerint 1953-ban az itt raboskodók egyharmada nyolc év és életfogytiglani büntetésre elítélt politikai fogoly volt. 1963 óta csak köztörvényes elítélteket tartanak itt fogva. A börtönudvart minden oldalról többsoros szögesdrótos, magas fal veszi körül. Az egyik egyszintes épületszárnyat most újítják fel teljesen az európai uniós előírások szerint, és ha elkészül, megszűnik a jelenlegi zsúfoltság, legtöbb négy személy lesz egy cellában, és az életkörülmények is lényegesen javulni fognak.

2006. október 10-én Ioan Aurel Rus Beszterce-Naszód megyei nagyromániás parlamenti képviselő interpellációjában arról tájékoztatta kollégáit, hogy a feketehalmi börtönben a közelmúltban kábítószercsempész-hálózatot lepleztek le. A fegyház volt lelkipásztora a hatóságoknak címzett számtalan levelében a rabok testi kínzásáról számolt be. A feketehalmi börtönből soha senkinek nem sikerült megszöknie, a börtön mellékgazdaságából valamiképp kimenekülők rövid idő alatt ismét a rácsok mögé kerültek. A legutóbbi szökési kísérlet 2007. február 12-én történt, a három és fél évre lopásért elítélt Stelian Marius Ceapă huszonkilenc éves rab a börtön melléküzeméből tudott kiszabadulni. Pár nap múlva visszakerült egykori cellájába, és a szökés miatt büntetését megduplázták. Az évek során több börtönlázadásra is sor került. Idén február 18-án száznegyven fogva tartott utasította vissza az ebédet tiltakozásképpen az ellen, hogy a jövőben nem engednek be a fegyházba otthonról csomagban küldött élelmiszert. A drasztikus intézkedést az indokolta, hogy az élelmiszercsomagokban sok esetben csempésztek be a börtönbe tiltott tárgyakat. Csak az elmúlt esztendőben az intézet őrei többek között 174 mobiltelefont, 81 akkumulátortöltőt, 62 telefonkártyát, 73 kést, tíz vízforralót és ugyancsak tíz tetoválógépet, valamint 31 liter alkoholt koboztak el a fogva tartottaktól, valamennyi élelmiszercsomagokba rejtve jutott a börtön falai közé. A hozzátartozók naponta 8.30 és 18 óra között találkozhatnak, adhatnak át csomagot az erre a célra berendezett, 1997-ben átadott látogatóteremben, illetve a filmekben is látott üvegfalon keresztül, telefonon társaloghatnak meghatározott ideig. Az otthonról hozott csomagokat rendkívül szigorúan ellenőrzik. A találkozó után az őrök fémdetektorral vizsgálják át az elítéltet tetőtől talpig, és fémérzékelő kapun is át kell haladniuk.

A börtön klubjában

Amikor csoportunk negyvenperces utazás után megérkezett a feketehalmi börtön bejáratához, pár percig várakoznunk kellett, míg előkerült Dan Rusu, a börtön szóvivője. Mindenhol látható a fényképezni tilos tábla. A főbejárat 1. számú kapusszobájában kellett hagynunk a nálunk levő mobiltelefonokat és a személyazonossági kártyákat, illetve a rendőrigazolványokat. A bennünket kísérő rendőrökkel sem tettek kivételt. A fényképezőgépeket még nem kellett leadni. A kapuból az irodáknak helyet adó épületbe kísértek, ahol a klubban foglaltunk helyet. Az újságírók írásban kérvényezték a parancsnoktól, hogy egy későbbi riporthoz anyagot gyűjthessenek. Mindhárom kérést a parancsnok azonnal jóváhagyta. A börtönről és a börtönviszonyokat szabályozó törvényről Doru Aparaschivei parancsnokhelyettes és a biztonsági tiszt tartott rövid tájékoztatót. Jelenleg 670 személyt tartanak fogva. Vannak, akik csupán pár hónapos büntetésüket töltik, ők félig-meddig szabadon mozoghatnak a börtön területén, csupán az éjszakát kell a cellájukban tölteniük. Az életfogytig vagy huszonöt-harminc évre elítéltek csak sétálni mehetnek ki, őket nem viszik munkára, a nap java részét a négy fal között töltik rendkívüli biztonsági intézkedések mellett. Jelenleg megyénkből kilencvenkilencen töltenek rövidebb-hosszabb időt a feketehalmi börtönben. A parancsnokhelyettes szerint az elmúlt időszakban sokat javultak a rabok életkörülményei, de még mindig sok a tennivaló ahhoz, hogy Románia eleget tegyen az európai uniós normáknak.

A feketehalmi fegyházban női részleg is van, ott alig harminc személyt tartanak fogva, többségük csalásért, lopásért vagy üzletszerű kéjelgésért került a rácsok mögé. Gyilkos alig akad közöttük.

A börtönnek saját lelkésze és pszichológusa van. Azt is megtudtuk, hogy az ortodox húsvét alkalmával huszonkét elítéltet engedtek haza egy-két napra jó magaviseletük jutalmául. A börtön lakói zömében Brassó és Kovászna megyeiek. Nem viselnek csíkos rabruhát, valamennyien otthonról hozott, kapott civil ruhában töltik büntetésüket. A börtön fegyelmi bizottsága félévente elemzi az elítéltek magaviseletét, s ha indokoltnak találja, akár csökkentheti is a büntetést. A fegyház épületében klub és könyvtár is működik. Utóbbiban naponta legtöbb három órát tölthetnek az enyhébb büntetésű rabok. A példás magaviseletűek havi hat alkalommal használhatják a kártyás telefont. Akik valamit vétenek a börtön belső szabályzata ellen, azok büntetése, hogy kevesebbet telefonálhatnak, vagy nem fogadhatnak látogatókat. Doru Aparaschivei azt is elmondta, egy ,,intim szobát" is létesítettek a rabok számára. A statisztikai adatok szerint egy év alatt 302 alkalommal használták, a friss házaspárok száma ebből harminckettő volt, ők ott töltötték a nászéjszakát. A házaspárok huszonnégy óráig vehetik igénybe az ,,intim szobát", a friss házasok pedig negyvennyolc óráig. A rendszerváltás óta a foglyoknak több joguk van, mint azelőtt, és nagyobb a szólásszabadságuk. A parancsnokhelyettes szerint már nem verik a rabokat, az őrök csak kivételes esetekben alkalmaznak erőszakot. Az elítélteket bűneik súlyossága szerint különítik el. Minden cellában van tévé, amit a fegyencek az étkezési szüneteken kívül reggel 8-tól 23 óráig nézhetnek, hogy betartsák a napi hétórás alvásprogramot. A börtön falai között iskola is működik, az írástudatlanokat tanítják benne, de elemi, gimnáziumi és középiskolás szintű oktatásban is részesülnek a feketehalmi elítéltek.

Szemtől szemben öt gyilkossal

A tájékoztató alatt öt civil ruhás elítélt is bejött a klubba. Akkor még nem tudtuk, kik ők, mit követtek el, csak annyit láttunk, hogy az egyik őr egy-egy ív papírt írat alá velük. Később kiderült, hogy a beleegyezést írták alá, hogy hátulról filmezni, fényképezni lehessen őket, és meghallgathassuk élettörténetüket, útjukat a szabad életből a börtöncelláig. Sorra mesélték el tragikus és azóta százszor, ezerszer megbánt tetteiket. Mind az öten gyilkosságért ülik húsz éven felüli börtönbüntetésüket. Látszott rajtuk a megbánás, de tetteikért viselniük kell a törvény szigorát. Beletörődtek sorsukba, sajnálják, hogy életük java részét a rácsok mögött kell letölteniük, mire kikerülnek, már idős emberek lesznek, akiket a társadalom már nem fogad be, és a barátaik is kitagadják. Mind az öten azt mondták, senki ne kerüljön ide soha, mert a szabadság a legdrágább kincs, amit nem helyettesít semmi. Az utolsóként mesélő férfi volt az egyetlen háromszéki. A zágoni C. I. tragikus sorsát mesélte el. Egy temetési szertartásról tértek haza, amikor a férj ― máig megmagyarázhatatlanul ― kést ragadott, leszúrta 39 éves óvónő feleségét, lelocsolta gázolajjal, majd felgyújtotta a már élettelen testet. Két szép lánya van, aki kitagadta anyjuk gyilkosát, soha nem látogatták meg őt a börtönben. A most 47 éves férfi ugyancsak az iskolában dolgozott mint gondnok. Anyagi gondjaik nem voltak, takaros, emeletes házban laktak, és kisebb gazdaságot is vezettek. A látszatra idilli családi élet 2005. augusztus 7-én tragikus módon ért véget. Amikor a férfi ráébredt, hogy milyen borzalmas dolgot követett el, már késő volt. Most sem tud magyarázatot adni szörnyű tettére, hiszen elmondása szerint aznap még ittas sem volt. Huszonkét évet kell a rácsok mögött eltöltenie. A kézdivásárhelyiekre nagy hatással volt az öt ember élettörténete, útban hazafelé ez volt a fő beszédtéma.

A fogház árnyékában

A klubból kijövet csoportunk a második kapunál sorakozott fel, ahol már fémdetektorral vizsgáltak végig. Itt a három újságírón kívül mindenkitől elvették a fényképezőgépet, illetve a kikapcsolt, de a zsebekben hagyott maroktelefont. Kísérőink először az enyhébb bűntettek miatt bezárt rabok folyosóján kalauzoltak végig. Ez az 1. részleg, ahol a számozás szerint huszonnyolc cella található. Az épület végében található az ökumenikus kápolna. Éppen ebédidő volt. Kísérőink szerint krumplipaprikást ebédeltek aznap, aminek szerintünk inkább moslékszaga volt. A cellaajtókra krétával felírták a bent tartózkodók számát. Az első cellába is bemehettünk. Pár négyzetméteren több emeletes ágy, egy tévé. Áporodott levegő ütötte meg az orrunkat, pedig nyitva volt az ablak. Két elítéltnek jutott egy ágy. Abban a cellában tizenhatan voltak. A látvány megdöbbentett valamennyiünket. A különböző életkorú elítélteket egyáltalán nem zavarta a kamera vagy a fényképezőgép villanófénye. Szinte pózoltak, és megkérdezték, hogy melyik tévének filmezünk. Az udvaron keresztül átmentünk egy másik épületbe, az V. részlegre, ahol a ,,nehézfiúkat" tartják zár alatt. A házigazdák a veszélyes bűnözők részlegére kalauzoltak, de ott egyetlen cellát sem mutattak meg. Az életfogytiglani büntetésre ítéltek cellái is ott sorakoztak. Nézelődésünk a látogatók számára kialakított, valóban korszerű épületszárnyban ért véget. Dr. Florin Popa hazafelé elmondta, hogy a helyi Polyp kábeltelevízió által készített börtönfilmet a közeljövőben minden kézdivásárhelyi középiskolában be fogják mutatni. Ugyanakkor arra kérte a kézdiszéki roma közösségek vezetőit, meséljenek otthon a látottakról, hogy mindenki számára legyen tanulságos a feketehalmi börtönlátogatás.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1849
szavazógép
2008-05-16: Magazin - x:

Miért kukáznak a barnamedvék?

Nemcsak mifelénk okoznak gondot a kukázó medvék, úgy hírlik, már Amerikában is. Az amerikai barnamedvék újabban nem csupán a kempingezők készleteit dézsmálják meg, hanem rákaptak a városi kukázásra is, a bevásárlóközpontok és házak környékén keresve a napi betevőt ― a Wildlife Conservation Society elnevezésű amerikai természetvédő szervezet kutatói az állatok új táplálkozási szokásainak miértjeit próbálták megfejteni.
2008-05-16: Nyílttér - x:

Az utca hangja

FÖLDES ALBERT, Zágon. A Háromszék április 25-i számában Damó Csaba a vízvezetési munkálatok kapcsán kérdi: a polgármesternek mindent szabad? Merthogy szerinte önkényesen jár el, ezért nem lesz folyó víz a mi utcánkban.