Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Bemutatták Csinta Samu könyvétArisztokrata családok a mában

2016. november 19., szombat, Közélet

Téveszme, hogy az arisztokraták népnyúzók voltak, ahogyan azt a tankönyvekből tanultuk, hisz többnyire a közösség iránti felelősséggel éltek és cselekedtek – hangsúlyozta Csinta Samu az Arisztokraták honfoglalása – Erdély újranemesítői II. könyv csütörtöki sepsiszentgyörgyi bemutatóján. Szonda Szabolcs házigazda, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója felvezetőjében úgy fogalmazott: a Kemény, Bánffy, Csávossy és Barcsay családról szóló kiadvány kultúrtörténeti és társadalomtörténeti áttekintést nyújt a közelmúltról és a jelenről.

  • Csinta Samu és Ferencz Csaba. Vécsi Nagy Zoltán felvétele
    Csinta Samu és Ferencz Csaba. Vécsi Nagy Zoltán felvétele

A szerzővel folytatott beszélgetést Ferencz Csaba, lapunk munkatársa azzal indította: a tény, hogy korábban nem, vagy ritkán születtek az Erdélybe visszatérő arisztokráciáról könyvek, azt jelzi, hogy megítélésükhöz, a hozzájuk való viszonyuláshoz el kellett távolodni attól a kortól, amikor az erdélyi elitet lefejezték. A szerzőt kérdezte: milyen esélyt lát talpra állásukhoz?
Csinta Samu emlékeztetett, hogy amikor a kilencvenes évek derekán, vége felé megjelentek Erdélyben az arisztokrata családok leszármazottjai, és visszaigényelték, részben vagy egészben vissza is kapták az ősi jussot, egy részük új életet kezdett a birtokon, az erdélyi magyar társadalom részévé kezdtek újból válni. Akkor a román hatalom úgy tekintett rájuk, mint ártalmatlan bogaras emberekre, akik beköltöznek a romokba. De amikor elkezdték visszaigényelni a legelőket, kaszálókat, termőföldeket és erdőket, a hatalom már másként viszonyult, és jelenleg is megpróbál mindenféle akadályt gördíteni a visszaszolgáltatás útjába. Ma már a legegyszerűbb igazolásokért is gyakran az igazságszolgáltatáshoz kell fordulniuk, hogy kikényszerítsék, emiatt jóval nehezebb a dolguk, mint a kilencvenes években. A visszatérés időszakának első éveiben nagyon sok esetben azzal a csalódással szembesültek, hogy a közösségek, a polgármesterek mindent megtettek annak érdekében, hogy a félhektárnyi, egyhektárnyi föld ne azonnal, hanem minél később kerüljön vissza birtokukba.
Csinta Samu szerint téveszme, hogy az arisztokraták a jobbágyok vérét szívó és jobbágyok munkáján meggazdagodó emberek, akiket a kommunista rendszer jogosan ítélt megsemmisítésre, eltörlésre, elpusztításra, mint ahogy ezt tanították. „Az esetek többségében azzal találkoztam, hogy az illető közösségek, az 1944-ig tartó időszak közvetlen tanúi, akik közül ma már csak nagyon kevesen élnek, de azok közvetlen leszármazottjai is úgy emlékeznek: a mi bárónk, a mi grófunk, aki a vetőmagtól elkezdve a gyógyszerellátásig, az óvoda működésétől a templomépítésig, a Hangya szövetkezet létesítésétől sok minden egyébig a közösség iránt felelősséggel és elkötelezettséggel dolgozó emberek voltak. Természetesen kivételek is akadtak, valamint sértett emberek is a közösségben, akik valami miatt nem részesültek a többséghez hasonlóan ezekben az áldásokban. De többnyire a felülről való gondoskodást látták bennük.”
Az Arisztokraták honfoglalása Csinta Samu második könyve az erdélyi nemesi családokról, amelyhez segítséget kapott többek között Vécsi Nagy Zoltántól, Kemény János Sepsiszentgyörgyön élő unokájától, Gudenusz János genealógustól, Szebeni Zsuzsa Bánffy-kutatótól, Mikes Borbálától. Harmadik kötet is lesz – ígérte a szerző, folytatja az újranemesítés történetét további erdélyi családokkal.
A könyvbemutatón Kemény Augusztára vonatkozó részletet olvasott fel a kötetből Pál-Ferenczi Gyöngyi színművész, népdalokat énekelt Babos-Szélyes Margit, zongorán kísérte Krecht Emese. Csinta Samu könyve megvásárolható a sepsiszentgyörgyi Diák Könyvesboltban és a Sugás Áruház földszintjén működő könyvkereskedésben.

Hozzászólások
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás első fordulójában?











eredmények
szavazatok száma 274
szavazógép
2016-11-19: Közélet - Váry O. Péter:

Alkalmi versek, időszerű prózák (Bogdán László kettős könyvbemutatója)

Egyszerre megjelent verses- és prózakötetét mutatta be tegnap Bogdán László, a Háromszék főmunkatársa – rendhagyó helyen, rendhagyó időpontban, rendhagyó módon. A kettős könyvbemutató helyszínéül ugyanis a Sugás vendéglőbeli törzsasztalát választotta déli egy órakor, és könyveit – ő, aki az évtizedek során számtalan könyv bemutatását vállalta – maga ismertette.
2016-11-19: Közélet - :

Vargha Mihály bálványai Budapesten

Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész fából készült nagyméretű alkotásaiból nyílt kiállítás Bálványok címmel szerda este Budapesten a Forrás Galériában a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében. A december 9-ig látható kiállítás a szobrászművész elmúlt öt évben készült művei mellett néhány régebbi alkotását is ­felvonultatja.